Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 16 (72. szám) - A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. BUZÁS PÉTER, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2832 Úgy ítélem meg, hogy ebben az ügyben a 2004. évi CVII. törvény mérföldkő. Mérföldkő azért, mert ezt a bizonyos helyi településeket összefogó kistérségi együttműködést nemcsak a területfejlesztés szempontjából, hanem az ö nkormányzati feladatellátás oldaláról is megközelítette, illetve ezzel párhuzamosan szép lassan elindult a szakma a hatósági jogkörök kistérségi szintű telepítése irányába is. Akkor, amikor miniszter asszony úgy fogalmazott, hogy ez sikertörténet, megmondo m őszintén, ezt én is úgy értelmezem, hogy a meglévő körülményeink között, a meglévő anyagi helyzetünk mellett mindenképpen sikertörténet, mert akkor, ha ez a bizonyos térségi együttműködés azt az alapvető célt szolgálja, amely a térségi feladatellátás min őségjavítását eredményezi, akkor ez többletforrást jelent. Márpedig szükségszerűen az kell hogy legyen a célja egyegy kistérség minden szereplőjének, hogy a forrásmaximalizáció megtörténjen, mert ennek köszönhetően léphet be az ellátási színvonal javulása . Ez az önkormányzati feladatellátásnál mindenképpen igaz, de azt kell mondanom, hogy akkor, amikor különböző fejlesztési célokban működünk együtt, akár turisztikai területen, akár a településfejlesztés valamilyen más ágánál - a gazdaságfejlesztésre is gon dolok itt , akkor, amikor mondjuk, ismét makói példából kiindulva, fejlesztjük a makói ipari parkot, akkor az ebbe az ipari parkba betelepülő vállalkozó nemcsak makói, hanem a térség településeiből bejövő munkaerőt is foglalkoztat. Ennek is volt köszönhet ő az, hogy a térség településeivel együtt pályáztunk ennek az ipari parknak a fejlesztésére. Soksok ilyen konkrét, a valós települési, kistérségi közös érdekek mentén történő együttműködési elem az, ami tartalmat adhat ezeknek az együttműködéseknek. Úgy h iszem, hogy itt van még valami, ami rendkívül fontos. Lehet, hogy a mi helyzetünk ezzel, hogy 50 ezer főt, 16 települést fog össze, a településnagyság 25 ezer, a következő legnagyobb település 4600 fős, öt mikrotérségünk van, ez szerencsés településszerkez etnek mondható. De azt is hadd tegyem hozzá, ehhez nagyon fontos, hogy a térség szereplői, tehát mind a térségközpont polgármestere, mind a települések polgármesterei, sőt hadd tegyem hozzá, testületeinek szemlélete az legyen, hogy egyrészt lássák be a tér ségi együttműködés lényegét, annak értelmét, konkrét hozadékát a saját településükre vonatkozóan, és azt követően ennek megfelelően hozzák meg a döntésüket. A mi viszonyaink között ez úgy működik, hogy Makón a makói testület úgy látja, hogy Makó önmagában, 25 ezer ember hangja önmagában sokkal rövidebb távra hallatszik el, mint ha kiegészül a térség 16 települése másik 25 ezer emberének a hangjával. Azok a konkrét példák, mint például az, hogy mintahelye lehetett a makói térség ennek a bizonyos többcélú tár sulási törvény előkészítésének, ez hozhatta azt, hogy ezzel szembesültek a községek. Hadd mondjam el, hogy például még nem megítélt dolog, de a térség szennyvízellátása szempontjából van egy olyan 17 milliárdos projekt, amely a Makó város körüli gyűrűt, az 50 ezer lakosból 42 ezer lakosegyenértéket fog össze egy 17 milliárdos szennyvízprojektben. Ez mind Makó városának, mind a térség településeinek egyenként a történetének legnagyobb projektje, és tipikusan például ebben a projektben is tetten érhető a kölc sönös előnyök ügye. Mit jelent itt a kölcsönös előny? Jelenti azt, hogy Makó a maga 25 ezer lakosával nem jutott volna abba a helyzetbe, hogy meg tudja oldani a szennyvízgondját, viszont a térség települései, amelyek ehhez csatlakoznak, 4600 lakostól 2 eze rig van a lakosságszám egyegy településen, ők se pályázhattak volna különkülön. Viszont együtt, egy rendszerben mind szakmailag, mind pedig pályázati hatékonyság, eredményesség szempontjából, ha úgy tetszik, sikeres ez az együttműködés. Tehá t akkor, amikor térségi együttműködésről beszélünk, nagyon fontos arra is odafigyelni, hogy míg az egy általános kategória a területfejlesztési, önkormányzati feladatellátás tekintetében, hogy például az oktatásban együttműködünk, annak is meg kell nézni a konkrét mélységeit, de ha csak általánosságban beszélünk a területfejlesztési együttműködésről, és nincsenek olyan példák, ahol
