Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 16 (72. szám) - A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. BUZÁS PÉTER, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2831 Megadom a szót Buzás Péternek, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja vezérszónokának. Öné a szó, képviselő úr. DR. BUZÁS PÉTER , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Kedves Miniszter Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Hölgyeim és uraim! Engedjék meg, hogy a szocialista frakció gondolatmenetét hadd mondjam el ezzel a témával kapcsolatban. Rögtön szeretném hozzáfűzni azt, hogy én személy szerint a Csongrád megyei 7. számú választókerület képvis elője vagyok, Makó polgármestere, és így a Makó és térsége többcélú társulás elnöke is. (12.10) Nem tudok elszakadni attól a ténytől, engedjék meg, hadd kezdjem mondandóm egy Makón született, Erdei Ferenc nevű szociológus gondolatával, aki azt írta, hogy „ a településhálózat történetileg kialakult állapota objektív törvényszerűségeket követ, és a tudatos tervezés is csak ehhez kötve érvényesül”. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Azt gondolom, hogy érdemes az egész ügy tárgyalásánál Erdeinek ezt a gondolatmenetét e gy kicsit szemüvegkeretként elfogadnunk, magunk előtt tartanunk. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Engedjék meg, hogy elmondjam azt, én hogyan látom ennek a bizonyos államreformnak, annak részét képező közigazgatási reformnak a jelenlegi helyzetét a helyi, kisté rségi szintről nézve. Úgy gondolom, hogy ha ma minősíteni kell azt a helyzetet, ami a többcélú társulások működését illeti, akkor nyugodt lélekkel megállapíthatjuk azt, hogy a kormány jó úton jár akkor, amikor a közigazgatási reform részeként a helyi szint et, a térségi együttműködéseket erősíti. Ennek alapvető okaként hadd hozzam fel azt, hogy történetileg a jóval korábbi időszakokban is a helyi közigazgatásnak ezen a szintjén működött valamilyen típusú igazgatási szervezet. Legutoljára a rendszerváltás elő tt, 1984 az az időpont, amikor a klasszikus értelemben vett járások megszűntek. Ezt követte a városkörnyékiség, a városkörnyékiség után a rendszerváltástól az első négy esztendőben különböző spontán típusú együttműködések kezdtek kialakulni. A '94es kormá nyzati időszak kezdetétől van személy szerint rálátásom például a makói kistérség működésére. Akkor minden kormányzati igény nélkül Makó és a térség települései úgy döntöttek, hogy egy polgármesteri fórumot alakítanak, ennek a polgármesteri fórumnak a kere tében minden olyan kérdésről szót váltottunk, amelyek Makó városa és a térség települései szempontjából fontosak voltak. Ennek volt érdekképviseleti motívuma, de elsősorban a különböző önkormányzathoz kötődő feladatellátás szerepelt azok között a témák kö zött, amelyeket megbeszéltünk. Nagyon komoly löketet adott, nagyon komoly erővel bírt a területfejlesztési törvény megjelenése. A területfejlesztési törvény megjelenését követően az országban nagyon gyorsan létrejöttek területfejlesztési céllal azok az egy üttműködések, amelyek helyben a kistérségi társulásokat fogták egybe. Szervezeti keretként ez egy 1994es KSHközleményhez kötődik, amely még 138 statisztikai kistérséget határozott meg. A területfejlesztési típusú kistérségi kialakulásnál döntő mértékben követték a kistérségek ezt a területi leképződést, de voltak esetek, amikor ettől eltértek. Hallottunk ma már egyszer egy utalást arra, hogy összesen a 168 kistérségből 93ra tehető annak a száma, ahol szerencsés a területi lehatárolás és szerencsés a tele pülésszerkezet. Itt arra gondolok, hogy például a makói kistérség - ez egy 50 ezres kistérség, 25 300 lakosa van Makónak és közel másik 25 ezer lakosa van a térségbeli településeknek , tehát egy 50 ezres kistérség 17 települése területi szempontból, lakos ságmegoszlás szempontjából, a települések nagysága szempontjából is szerencsés szerkezetet tükröz. Nos, a statisztikai lehatárolás abból a szempontból volt fontos, és fontos ma is, hogy az ország területe teljes egészében lefedett legyen. A '96. évi terüle tfejlesztési törvény eredményeként tehát létrejöttek ezek a társulások, és azt követően a következő évektől a területfejlesztési forrásokra történő pályázás, abban történő együttműködés, különböző fejlesztési célok közös meghatározása volt az a döntő erő, ami erőt adott ennek a folyamatnak.
