Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 16 (72. szám) - A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. LAMPERTH MÓNIKA önkormányzati és területfejlesztési miniszter, a napirendi pont előadója:
2825 hogy ez helyes volt. Ez azzal is járt, hogy miközben minden településen élő választópolgárok közösségének megadta az alkotmány és az önkormányzati törvény az önkormányzá s jogát - ez is helyes egyébként , tehát a legkisebb faluban is alakulhatott saját önkormányzat, emellé nagyon erős feladatokat és hatásköröket telepített. Tehát ma az a helyzet, hogy a legkisebb település is, a kis faluk is ugyanúgy erős feladatokat, köz szolgáltatásokat kell ellássanak, kötelező feladatuk, hogy gondoskodjanak a közoktatásról, az egészségügyi alapellátásról, a szociális ellátásról, az infrastrukturális ellátásról. Eközben persze tudjuk, hogy mások a lehetőségei egy kistelepülésnek és egy n agyvárosnak. Ezért amikor ezt az ellentmondást az első két ciklusban, azt gondolom, a szakma, a kutatók már nagyon jól kibontották, rámutattak, de a politika, a politikai közbeszéd is látta, hogy ezt az ellentmondást valamilyen módon fel kell oldani, és se gítséget kell adni főleg a kistelepüléseknek abban, hogy a közszolgáltatásokat magas színvonalon tudják tartani, vagy legalábbis el tudják jó színvonalon látni, akkor látszott, hogy ehhez kell valamilyen megoldást találni. (11.40) 2002ben már a kormánypro gram megfogalmazta, hogy ennek az ellentmondásnak a feloldásához az általunk kínált lehető legjobb megoldás a kistérségi együttműködés és a kistérségi közös feladatellátás jogszabályi alapjainak a megteremtése. Felmerültek persze ebben az időszakban más le hetséges megoldások is, volt, aki azt mondta, hogy túl sok az önkormányzat, kevesebb önkormányzattal jobban tudnánk működtetni az önkormányzati rendszert. A kormánynak az az álláspontja, hogy a településeken élő lakosságnak, a választópolgároknak azt a jog át, hogy minden egyes település választhasson saját testületet, nem kell megváltoztatni. Legyen mindenütt választott testület, de a feladatok nagyságrendjében differenciálni kell. Ma már ott tartunk, hogy az ellenzéki polgármesterek, képviselők is nyíltan beszélnek arról, sőt javasolják, hogy jobban éljen a jogalkotó például azzal a lehetőséggel - amire már ma is van alkotmányos felhatalmazás , hogy a települések nagyságrendje szerint differenciáljon a feladatokban, tehát kisebb településeknek más legyen a kötelezettségük, mint mondjuk, egy nagyvárosnak. De hogy ebben a rendkívül differenciált településszerkezetben főleg a kistelepülések és az egyes térségek önkormányzati közszolgáltatásainak jó színvonalú ellátását tudjuk biztosítani, és jobb minőséget tud junk előállítani iskolában, szociális ellátásban, ehhez nyújtott szándékaink szerint hathatós segítséget a kistérségi önkormányzati rendszer kialakítása. Néhány számot mondanék az eddigi tapasztalatokról. Magyarország területét 168 kistérségre osztja fel m ost a jogszabály, 168 kistérség fogja tehát össze azt a majdnem 3200 települési önkormányzatot. Ez az a keret, amelyet a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló törvényben meghatároztunk, illetve meghatároztuk a működés szabályait is, de most ez a módosítás, amit előterjesztettünk az Országgyűlésnek, kifejezetten a lehatárolásról szól, hogy hány kistérség legyen, milyen módon határozzuk meg ezeknek a területét. A törvényi szabályozás tehát arra ad felhatalmazást vagy lehetőséget a j ogalkotónak, a kormánynak, illetve az önkormányzatoknak, hogy a törvény mellékletében meghatározott területen társuljanak egyegy feladat ellátására, és ehhez a feladathoz egyébként többletforrásokat is rendel. Tehát ha egy adott kistérségben - most nézek a makói kistérség vezetőjére, Buzás polgármester úrra , mondjuk, a makói kistérségben közoktatási feladat ellátására társulnak az önkormányzatok, akkor az iskola működéséhez többletnormatívát kapnak a központi költségvetésből; ez a szabályozás lényege. Ez t a kezdetektől elkezdtük alkalmazni, és szándékában áll a kormánynak továbbra is azokat az önkormányzatokat, amelyek saját döntésük alapján társulnak, és létrehozzák az önkormányzati társulást, többletforrásokkal is támogatni a közös feladatellátásban. Az önkormányzatok az elmúlt években nagyszerűen éltek ezzel a lehetőséggel. A 168 kistérségből 166ban értelmezhető a kistérségi társulás, hiszen a hatályos szabály szerint Budapest és Debrecen nem része ilyen módon a kistérségi összefogásnak. Ebből a 166bó l 165ben megalakult a többcélú kistérségi társulás. Egyetlenegy olyan társulási kistérségi terület van, ahol „csak”
