Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 16 (72. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Gazdasági Versenyhivatal 2005. évi tevékenységéről szóló beszámoló; a Gazdasági Versenyhivatal 2005. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat; a Gazdasági Versenyhivatal 2006. évi tevékenységéről és a... - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. HORVÁTH JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2811 odáig megy, hogy az egy ik üzletember megkérdezi az unokatestvérét, aki valahol másutt üzletember, hogy hogy is mennek a dolgok, és akkor nem az időjárásról beszélnek, hanem arról, hogy milyen a technológia, kik a vásárlók, és előbbutóbb elkezdenek az árakról beszélni, arról, ho gy hogy is szabják meg az árakat, vagy egyáltalán megszabjáke; vagy pedig arról, hogy hogy osszák meg a piacot, hol versenyezzenek és hol nem. Ez az az összefonódási koncepció, amire jó emlékezni, mert ha végiggondoljuk, akkor tudjuk azt, hogy valóban van kísértés erre. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy van rá diagnózis és orvosság. Még egy szó az elemzés, a koncepció kapcsán. A versenyről olyan dicsérő szavakat is hallunk, ami egy másik nevezetes tudós írásaiból, előadásaiból került elő. Alois Schumpeter osz trák származású grazi professzor a harmincas években elment és a világhíres Harvard Egyetem világhíres professzora lett, és különösen az utóbbi években látom, hogy az új könyveit dicsérik szerte a világon. A schumpeteri tézis az, hogy a piacgazdaságnak és a piac működésének az a jó és termékeny hatása van, hogy az életképtelen üzleteket, vállalkozásokat eltávolítja a társadalomból. Az a bandukoló, sántikáló üzletembert, aki nem képes arra, hogy a versenyben megállja a helyét, vagyis úgy szolgálja a közérdek et, a fogyasztót, hogy az nem felel meg a versenynormának, számolja fel a piac, ezt megteszi, és ne avatkozzon bele a kormányzat vagy más abba azzal, hogy megsegíti ezt a valakit, mert szegény sántikál, és akinek nehézségei vannak, az segítségre szorul. Az t mondja a schumpeteri elmélet, hogy aki a verseny vizsgáján nem állja meg a helyét, az ne versenyezzen. Tovább folytatva ezt a gondolatot: aki egy atlétikai versenyen nagyon lemarad, az jobb, ha nem is szalad tovább, esetleg el se indul, vagy valamikor ki áll. De hát ez a helyzet a zenekarban is: ha a filharmonikusok zenekarában valakinek a hegedűje furcsán szól, akkor jobb, ha megszűnik szólni. És az egyetemi felvételiknél sincs ez másként. Tehát a verseny fogalmának a jelentőségére kívánom magunkat emléke ztetni. Milyen jó volna - s ezt ajánlom a Versenyhivatal figyelmébe , ha a következő esztendőkben mindennek a nemzetközi vonatkozásaira is ránéznénk. Időnként hallok olyant, és bennem is felmerül az a kérdés, hogy hogyan is állunk az Európai Unióhoz való csatlakozásunk eredményeképpen. Azt hallottuk a beszámolóból, és képviselőtársaim egyikemásika is utalt arra, hogy ez egy pozitív dolog, mert előreléptünk. Igen, ez jó dolog. S jól emlékszem még, hogy évekkel ezelőtt néhány képviselőtársammal együtt kampá nyoltunk azért, hogy a magyar nép szavazza meg az Európai Unióhoz való csatlakozást. Igen, ezt reméltük és elvártuk, mert ez a logikus, ugyanakkor manapság belebotlunk, rátalálunk vagy figyelmeztetve leszünk olyan jelenségekre, amikor valaki azt mondhatná, hogy nem ezt vártuk, anyám, én nem ilyen lovat akartam. Sorolhatnám a példákat, hosszú lenne a sor, sajnos. Talán nem ez a legillusztrálóbb példa, de mellbevágó, amit mondani fogok: a napokban utaztam a Malév repülőgépén, valamint a KLMmel, a holland lég itársasággal Amerikába, és ahogy szokás, ebédeltettek és vacsoráztattak. Megkérdezték, hogy mit kívánok inni, és én mondtam, hogy vörösbort, mert az jót tesz az egészségemnek. Megkaptam a kis üveg vörösbort; de tetszik tudni, honnan jött az a vörösbor? - m ert rá van írva a címkére. Senki sem fogja kitalálni. Hányan vagyunk? 380 országgyűlési képviselő van, de ha több ezren lennénk is, akkor sem találná ki senki, hogy honnan jött az a bor, amit én azon a repülőgépen ittam. Elmondom és megdöbbenünk: Kínából! Kínából importáljuk azt a vörösbort, amit a Malévrepülőgépen felszolgálnak az utasoknak. Tisztelt Képviselőtársaim! Valaki mondhatná erre, hogy ez a verseny, és a kínai túlszárnyal bennünket a versenyben. Én meg attó l tartok, hogy ez nem lett egészen végiggondolva. Örülök, hogy képviselőtársaim közül többen is mosolyognak, és amit mondtam, a meglepetés erejével hatott, vagy valami más gondolatokat ébresztett. Tudom, hogy sokan találunk ilyen példákat - nekem is sok va n , de inkább csak azért említettem ezt, mert a versenyről való gondolkodásunk ilyesmikhez is elvezet. Az idő lejártával már csak arra emlékeztetem magunkat, hogy igen sok tennivaló van a sajtó versenye, a bankok versenye terén. Olyan a bankszféra profitj a, ami azt a gyanút ébreszti az