Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 15 (71. szám) - A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP):
2776 megtenni. Például azt mondja, hogy közalkalmazott, köztisztviselő sem végezhetne, vagy nem lehet főállású munkaviszonya ebben a körben. Ez azt jelenti, hogy nagy tudású egyetemi oktatókat, esetleg nagy tapasztalattal bíró köztisztviselőket is kitiltunk erről a pályáról. Tehát kellene itt valami olyan megoldást találnunk, ahol azt mondjuk ki, hogy olyan tevékenység, amely akár a függetlenséget, akár a pártatlanságot befolyásolhatja, azok a tevékenységek nem végezhetők, ha kell, erről nyilatko ztatni is lehet a könyvvizsgálót, és ennek megfelelően ezt lehessen elvégezni. Van egy másik javaslatom, amit szeretnék, ha a képviselők megvitatnának: a viszonosság kérdése. A törvényjavaslat azt javasolja, hogy ebben a külügyminiszter és a pénzügyminiszt er együtt járjon el. Én önöket arról szeretném meggyőzni, hogy gondoljuk végig, hogy ezt az egész dolgot talán a kamarának kellene elindítani, mert előbb találkoznak a harmadik országbeli könyvvizsgálóval, mint igényként ez esetleg megjelenik kormányzati s zinten. Tehát itt az első kapavágást, az első lépést, én azt gondolom, hogy a kamara kezébe tehetnénk. Szeretnék visszatérni arra, hogy a ma hatályos törvényben, és ha valaki emlékszik rá, erről ’97ben nagyon sokat vitatkoztunk, hogy könyvvizsgáló céget k i képviselhet kamarai ügyekben. Akkor a vitában eljutottunk oda, hogy csak könyvvizsgáló, tehát a kamarai ügyekben csak könyvvizsgáló képviselheti a könyvvizsgáló céget. Itt odáig eljut a törvényjavaslat, hogy legalább egy könyvvizsgálónak kell lenni a men edzsmentben. Én azt gondolom, hogy ezt tovább is kell vinni, miután ez a tisztségviselőkké való választással is összefügg, ezért fontos, hogy itt valamilyen garanciákat tegyünk. Egy másik nagyon sarkalatos kérdés számomra az állami felsőoktatásban megszerz ett diploma és annak az elismerése. Én nem rejtem véka alá, engem mélységesen felháborít, amikor azt mondja ki egy törvény, és nem ez az egyetlen, a kamarai törvény, amely azt mondja, hogy el lehet ismerni. Én azt gondolom, hogy az állami oktatásnak a degr adálása az, ha akár egy jogi diplomára, egy közgazdasági diplomára nem azt mondjuk, hogy ha megfelelő, azt el kell ismerni. Ugyanezen a szálon szeretném hozzátenni, hogy a mérlegképes könyvelői, amit nagyra tartok, komoly szakmai munka van mögötte, de nem helyettesíti az állami felsőoktatásban megszerzett diplomát. Talán még van időm két kérdésnek a taglalására. Az egyik a területi elv. Én azt gondolom, hogy meg kellene fontolnunk még az elfogadás előtt, hogy a ma meglévő megyei szervezeteknél esetleg egy á tmeneti idővel próbáljuk abba az irányba mozgatni a kamarákat, hogy egy belátható időn belül hozzák létre a regionális szervezeteiket. Ez különösen olyan esetekben lehet igaz, ahol egy megyei szervezetnek nagyon kicsi a létszáma, ezért ebben óvatos vagyok, csak megfontolásra javasolnám. A következő, ami sokkal fontosabb, és szeretnék partnereket találni ahhoz, hogy merjük kimondani, hogy a kamarai tisztségeket legfeljebb két választási cikluson keresztül lehet betölteni, és jelen esetben ezt most tegyük úgy , hogy akik ma tisztségben vannak vagy már most második, harmadik tisztségüket kapták meg választás jogán, akkor ők még újraválaszthatók. Tehát tulajdonképpen a mait egynek tekintjük, és egy további ciklusra még legyen lehetőségük. És akkor a felelősség ké rdése, amit szintén mindenki érintett. A társadalomban itt két véglet van: az egyik, amelyik azt mondja, hogy a könyvvizsgáló még az adóügyekért is legyen felelős, tehát magyarul: mindenért, ami a cégben van; a másik, hogy a felelősségnek az anyagi vonzata - idézőjelbe hadd tegyem - a csillagos ég. Amiért én nagyon fontosnak tartom és támogatom, amit az államtitkár úr előhozott, hogy ebben ennek a törvényjavaslatnak valami plafont ki kell mondani, mert ezzel mintegy csatornába tereljük a biztosítóintézeteke t. Ha mi túl magasra tesszük ezt a mércét, akkor a biztosító azt fogja mondani, hogy hihetetlen nagy a felelősségbiztosítás kockázata, ezért olyan magas biztosítási díjat fog megállapítani, amit az egyéni vállalkozó kamarai tagok egyszerűen ki sem fognak t udni fizetni. Tehát ilyen szempontból közvetett hatása is van a mi tevékenységünknek a kamarai tagok vállalkozására.
