Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 15 (71. szám) - A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. GYENESEI ISTVÁN (független):
2777 Összességében: örülök, hogy elkészült ez a javaslat. Lehetne rajta még vitatkozni, mert vannak, például találtam olyan paragrafust, amely h áromszor ismétlődik meg a törvényjavaslatban, tehát módosító indítványokkal, úgy, ahogy Tállai képviselő úr mondta, kell hogy finomítsunk ezen a törvényjavaslaton, de egy nagyon fontos piacgazdasági elem. És kimondom az utolsó szót: én pártolom a kötelező kamarai tagságot, ebben az esetben ez, azt hiszem, eredményes is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Gyenesei István képviselő úr következik. DR. GYENESEI ISTVÁN (független) : Elnök Úr! Képviselőtársaim! Tisztelt Áll amtitkár Úr! Nem az első és nem is az utolsó olyan törvényjavaslat, törvénymódosítási javaslat, ami előttünk van, és ami azért van itt, mert az uniós megfelelési kényszer az, amelyik belevisz bennünket abba, hogy meg kell tenni, el kell végezni ezt a munká t. Ugyanakkor pedig teljes mértékben egyetértek azokkal, akik azt mondják, hogy a kényszer mellett ez esetben jó szakmai hozzáértéssel és érzékkel sikerült a lehetőséget kihasználni és mindazt elvégezni, aminek esetleg egy ilyen uniós kényszer híján nem ál lt volna neki a tárca. A területnek, a könyvvizsgálói munkát végzőknek és a velük kapcsolatba kerülő megbízóknak kell egy olyan biztonságos háttér, támpont, amit ez a törvény jól tud keretbe foglalva megadni, és alapként jól lehet használni. Mondandómnak e gy részét tulajdonképpen Göndör István és Hankó Faragó Miklós elmondta, ezekre csak utalnék pár mondattal. Talán a legfontosabb az, hogy a törvény, ez a törvény a szabályoknak jelentős részét, de nem a többségét foglalja keretbe, a szabályoknak a nagyobb r észét tulajdonképpen a kamara szakmai szabályozók formájában, igazodva nyilván a törvényi keretekhez, teszi hozzá. (18.00) És a kettő így együtt adja az egészet, azt az egészet, ami nyilván a tevékenység határait, kereteit és sorvezetőjét adja. Amit itt Hankó Faragó Miklós említett, ezzel teljes mértékben egyetértek, nem először fordul az elő, és nemcsak a pénzügyi tárcánál, hanem legutóbb a környezetvédelemnél is lehetett ezt érzékelni, hogy az uniós szabályoknál szigorúbb elvárásokat fogalmaz m eg, néha a kelleténél is többször, és szigorúbbakat fogalmaz meg a törvényelőkészítő kör, és ezt a parlament elfogadja, jóváhagyja. Egyáltalán nem biztos, hogy ez minden esetben a struktúra működését, rugalmas működését, az alkalmazkodóképesség határainak a bővítését korlátozva időnként nem fordul az ellenkezőjére, és a hatása esetleg annyira korlátozó, hogy negatívan hat. Nem akarom részletezni azokat a példákat, amelyek ennek kapcsán elhangzottak, és amelyeket nyilvánvaló, hogy célszerű lesz a javaslatok során figyelembe venni. A másik nagyon fontos kérdés, hogy én is kamarapárti vagyok, méghozzá erős kamarapárti, ami a társadalom legkülönbözőbb területein nagyon hiányzik. Tehát itt például, ebben az esetben az erős kamara mintegy példa a társadalom más t erületei kapcsán arra, hogy lehet és kell a kamaráknak olyan feladatot, funkciót, hatáskört adni, amivel tényleg aktív és tényleges résztvevőivé válnak a társadalmigazdasági folyamatoknak. Nyilván nem kell nagyon messze menni, néhány országgal arrébb a ka maráknak sokkal nagyobb hatásköre van, a gazdasági kamarák sorát lehetne e vonatkozásban példaképpen említeni. Rendkívül fontos az, hogy kamarai tagsághoz kötött a tevékenység, amiből következik egy fordulattal, hogy az engedélyezést a kamara adja. Ebből k övetkezően nemcsak a tagsági viszonyt hozza létre, engedélyezi, hanem ezt követően a kontrollt is a kamara jelenti. Hiszen ahol kiadok egy engedélyt, ahol tőlem függ az, hogy ki kap és milyen feltételekkel a tevékenységhez jogosítványt, ott az enyém a fele lősség, hogy valóban folyamatosan fenn is maradjon az a feltételrendszer, meg is feleljen, felelhessen ennek az, aki ezt az engedélyt megkapta vagy megkapja.
