Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 15 (71. szám) - A rehabilitációs járadékról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. CSÁKY ANDRÁS, az MDF képviselőcsoportja részéről:
2764 pénz. Azt hiszem, az expozéban is elhangzott és több hozzászólásban is, hogy most ny ílnak meg azok az uniós források, az a 60 milliárd, ami, ha reményeink szerint beérkezik, lehetővé teszi az intézményrendszer kialakulását. Kérdésként merül fel azonban, és ezért ambivalens az ember, hogy önmagában egy intézményrendszer kialakítása megoldá st jelente magára a problémára. Hiszen nem elég, hogy több évtizede magunk előtt görgetett problémáról van szó, ebben a problématömegben emberek vannak, szokások alakultak ki és rögzültek. Lesze erő arra, hogy egy olyan paradigmaváltás menjen végbe a gon dolkodásban, nemcsak a struktúra változásában, amely valóban hatékonyan tudja szolgálni az arra rászorulókat, és, ezt is valljuk be, valóban hatékonyan ki tudja szelektálni az adott rendszerrel való visszaéléseket. Hangsúlyozom, itt vannak kétségeim. Kérde ztem Béki Gabriellától, aki a terület jeles szakértője, mert én például nem találkoztam olyan felméréssel, hogy megnéztéke, hogy a rokkantosításokban részesülőknek milyen az iskolai végzettsége. A jövedelmi viszonyokból lehet következtetni bizonyos fokig, de azt hiszem, nem járok messze az igazságtól, hogy az alacsonyabb végzettségűek közül kerülnek ki, hiszen orvosok tudjuk jól, hogy a végzettség, a műveltség és az egészségi állapot között szoros korreláció van. Ez azonban sajnos be is szűkíti azt a pályá t, amelyet be lehet futni ebben az esetben egy aktív rehabilitáció kapcsán. Ami például számunkra hiányként jelentkezik, hogy nem elég erőteljes ennek a résznek a kidolgozottsága. Nyilvánvalóan ebben benne van az is, és ennyi kritikát engedjen meg, államti tkár úr, hogy akkor, amikor tudjuk, hogy (Csizmár Gábor Göndör Istvánnal egyeztet. - Babák Mihály: Szólj rájuk!) egy tíz éve magunk előtt görgetett problémáról van szó, akkor, amikor… - nem zavarom képviselő urat. Akkor, amikor az expozéban is elhangzott, hogy nagyon komoly előkészítés előzte meg, több egyeztetés, talán lehetett volna a képviselőknek is hagyni 48 óránál többet arra, hogy elmerüljenek az anyagban. Ez valamikor péntek este jelent meg az interneten, tehát olyan sok lehetőséget ennek tanulmányo zására nem kaptunk. Ezért kérem és kezdeményezem államtitkár úrnál, amennyiben erre lehetőséget lát, hogy ne a jövő héten zárjuk le az általános vitát, még egy hetet kaphassunk. Mert az elhangzott hozzászólások kapcsán látok arra esélyt, hogy a végén módos ító javaslatokkal egy olyan törvényjavaslat kerüljön végső szavazásra, amelyet mind a két oldal el tud fogadni. Azokat a hatásszámításokat, amelyeket itt többen hiányoltak, tegnap valamikor késő délután kaptuk meg, pedig nagyon sok fontos információt tarta lmaznak. Tehát ambivalens az ember; ambivalens azért is, mert egy ilyen program beindításához megfelelőe a gazdasági környezet, megfelelőe a munkajogi környezet akkor, amikor naponta tapasztaljuk azt, hogy elbocsátások vannak. Most csak szűkebb területün kről beszéljünk, az egészségügyről, ezrével bocsátanak embereket, akiknek a munka világában tartása gondot jelent, és más területeket is lehet mondani. Recesszióban elég nehéz egy ilyen programot megvalósítani. Ez nem jelenti azt, hogy nem kell belekezdeni a program megvalósításába, és mindenféleképpen át kell alakítani az egész szisztémát. Hogy egy picit belemenjünk a törvényjavaslatba, mindenféleképpen támogathatónak tartjuk a járadékra való jogosultság feltételeinek meghatározásá t, azt, hogy a párhuzamosságokat eleve megpróbálja kiiktatni, de kétségeink vannak abból a szempontból, hogy ezek az összeghatárok, amelyek meg vannak állapítva, valóban ösztönözni fognake bárkit arra, hogy a munka világába visszajöjjenek. Nem próbálnake majd további kiskapukat találni, hogy azt az állapotot, ami, tudjuk jól, most is féligmeddig legálisan megvan, rokkantnyugdíj mellett, vagy járadék mellett jövedelemszerző tevékenységet folytatnak… - és akkor itt most nem megyek bele a szürkegazdaság és a feketegazdaság kérdéskörébe, de nyilvánvalóan határterületről van szó. Az (5) bekezdés kimondja azt, hogy a rehabilitációs járadék megállapítására a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság jogosult, orvosszakértői véleményre alapozza a határozatát, és online kapcso latot tart fenn az APEHhal, valamint a munkaügyi központokkal. Az eljárásra a Ket. vonatkozik. Kérdéses,
