Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 15 (71. szám) - A rehabilitációs járadékról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - NAGY LÁSZLÓ, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója:
2750 munkatársainkat. Szemléletváltás kell tehát ebben is, mert a csökkent munkaképességűek is tudnak teljes értékű munkát vége zni, legfeljebb nem az eredeti szakmájukban. Saját tapasztalatból tudom, hogy ezek az emberek motiváltabbak is, és bizonyítani szeretnék: érdemes őket foglalkoztatni. Azt sem tartom kizártnak, hogy a rehabilitációs járadék azok számára is vonzó lesz, akik már rokkantnyugdíjasok. Mindenesetre a törvénytervezet szellemében a választás lehetősége adott lesz számukra. Ez a program nem pénzügyi megtakarító program. A rokkant emberek egzisztenciális biztonságát tudja növelni, de az sem kevés, hogy gyermekeik a sz üleiket tanulni és dolgozni látják. Az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság a törvénytervezetet 10 igen szavazattal, 8 nem szavazat ellenében, 1 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak tartja, az Országgyűlésnek pedig elfogadásr a ajánlja. Elnök úr, köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, Tóth Gyula képviselő úr. A foglalkoztatási bizottság ülésén kisebbségi vélemény is megfogalmazódott. Először megadom a szót Nagy László képviselő úrnak, a bizottság előadójának. NAGY LÁSZLÓ , a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága 2007. május 14i ülésén m egtárgyalta a rehabilitációs járadékról szóló T/2913. számú törvényjavaslatot. A bizottság többségének álláspontja szerint elengedhetetlen, hogy szembenézzünk azzal a mára már tarthatatlan helyzettel, hogy jelenleg közel 800 ezer rokkantsági nyugdíjas van Magyarországon, közülük jelenleg pedig 460 ezren nyugdíjkorhatár alattiak. Emellett tarthatatlan az is, hogy több mint 200 ezren részesülnek rendszeres szociális járadékban. Szembe kell néznünk azzal is, hogy a rendszerben a passzív pénzbeni ellátások domi nálnak, és a rendszer nem fordít figyelmet a rokkantság, fogyatékosság megelőzését, felszámolását, enyhítését szolgáló rehabilitációra. (15.40) A bizottság többsége egyetértett a kormány legfontosabb céljaival, többek között azzal, hogy a rendszer korszerű sítésének az iránya nem lehet más, mint a rehabilitáció erősítése és ennek révén a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának erősítése. Ennek szellemében egy rehabilitációs orientáltságú ellátórendszert szükséges kialakítani, amelynek alapvető eleme a rehabilitációs járadékellátás. A többségi vélemény szerint javítani kell a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának helyzetén. Ma a megváltozott munkaképességűek mindössze 10 százaléka dolgozik bejelentve, szemben a fejlett országokban mért 305 0 százalékkal. A becslések szerint 3050 százalék dolgozik bejelentés nélkül, ami körülbelül 150200 ezer főt jelent. A változtatás mellett szóló érv, hogy elavult a minősítési rendszer, mivel csupán az egészségkárosodás mértékét nézi, ráadásul eddig a min ősítés során nem csak objektív orvosszakmai szempontok érvényesültek, ezért az igazságtalanságok kiküszöbölését is célozza az átalakítás. Ennek érdekében egységes, az uniós normáknak megfelelő minősítés kerül bevezetésre. Az ú j rendszerben a fejleszthető munkaképességet is vizsgálják, és ez alapján lehet segítséget adni az újra munkába kerüléshez. A változtatás mellett szól az is, hogy a rokkantsági ellátásból jelenleg hiányoznak a megváltozott munkaképességűek számára nyújtott rehabilitációs szolgáltatások. A megváltozott munkaképességűeknek komplex rehabilitációs eljárás bevezetésével személyre szabott rehabilitációs útvonalat ajánlanak, az anyagi segítségen túl ez tartalmazza az egészségügyi rehabilitációt, a fejlesztési, kép zési rehabilitációt, a begyakorló foglalkoztatást, a védett szervezeti foglalkoztatást és a nyílt munkaerőpiacra bértámogatással történő kihelyezést.
