Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 15 (71. szám) - A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. LUKÁCS TAMÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
2736 alkotmányi rendelkezés közvetlen végrehajtásaként kiadott törvény megalkotására von atkozik, hanem egy törvény módosítására és hatályon kívül helyezésére is.” Tehát ezzel a szakasszal nem mást csináltunk, mint egy egykettedes törvénnyel egy kétharmados törvényt felülírtunk, ráadásul úgy írtuk felül, hogy van valami becsületszó, meg lesz v alami országgyűlési határozat, amelyben majd a tartalmi kérdéseket rendezzük. Harmadszor: az alkotmány 61. § (4) bekezdése a kereskedelmi rádió és televízió engedélyezése tárgyában lévő szabályozást is kétharmados szabályozásként írja elő. Véleményünk szer int az engedélyezést nem lehet szűken értelmezni, a törvény tartalma nemcsak az engedélyezés, hanem maga a megszüntetés is. Számolnunk kell azzal, hogy az a kérdés nagyon sok jogi aggályt fog felvetni - és így alkotmányos aggályt is , hogy meglévő engedél yek megszüntetése miként fog történni. És itt megint visszatérek a két kereskedelmi televízió engedélyének meghosszabbítására - vajon ezekért a döntésekért ki és mikor vállal felelősséget? Jól tudom, hölgyeim és uraim, hogy ebben az országban nem szokásos felelősséget vállalni, de azt gondolom, hogy ezzel a döntéssel megint valakinek számolni kell, mert amikor 2012ben megszűnnek jogosítványok, megszűnnek jogosultságok, akkor valahogy azt a kérdést is kezelni kell tudni. A negyedik alkotmányossági kérdés az erős multiplex alkalmazása. Amikor szavak szintjén tárgyalunk, amikor szólamok szintjén tárgyalunk, mindenki egyetért azzal, hogy semmiféle véleménymonopólium - és itt nemcsak a politikai véleményre gondolok, akár kulturális, akár más monopóliumok kialaku lására - nemkívánatos ebben az országban. Igen ám, csak az erős multiplex rendszerében nincsenek meg azok a fékek, és nincsenek meg azok a törvényes garanciák, amelyek biztosítják alkotmányos szempontból, hogy ezek a monopóliumok nem alakulhatnak ki, hisze n aki megnyeri ezt a pályáztatási és versenyeztetési lehetőséget, anélkül, hogy tartalmi szabályozás állna mögötte, és anélkül, hogy fékek be lennének ebbe építve, bizony tökéletes monopóliumok kialakítására alkalmas. Remélem, elnök úr, majd adekvát válasz t kapok az alkotmányossági kérdésemre, és ha ezekre adekvát választ kapok, akkor természetesen párbeszédben - akár bizottsági ülésen, akár itt a parlament plénumán - folytathatjuk, és ha ezekre megnyugtató és törvényi garanciákat kap a Kereszténydemokrata Néppárt, akkor még csatlakozhat is egy olyan törvényhez, amely az ország javát szolgálja. Nem kívánok szólni azokról a nyilván sietségből, a megállapodás kényszeréből eredő pontatlanságokról, amelyek a jogalkotó számára, úgy gondolom, bizonyos következteté sek levonására alkalmasak, csak azzal, hogy például a médiatörvény, a jelenlegi digitális törvény és a hírközlésről szóló törvény személyi hatálya eltér, például kimarad a természetes személy az egyikből, olyan jogalkalmazási problémákat vet fel, hogy jele n esetben a törvény nem kezelhető. (14.30) Nem kívánok azzal a kérdéssel sem foglalkozni, hogy érthetetlen számomra, hogyha a bírósági út a jogorvoslat tekintetében igénybe vehető, és a törvény szerint a hatályba léptető rendelkezéseknél a polgári perrendt artás szabályait nem módosítjuk, akkor mi értelme van annak, hogy - a 37. §ára a hírközlési törvénynek visszautalva - a határozat végrehajtható a bírósági döntésig is, annak ellenére, hogy ebben a törvényben akként rendelkeznénk, hogy harminc napon belül egy döntést meg kell hozni. Bár nem tudom, hogy a tisztelt bíróság és a tisztelt bírák mit szólnak hozzá, amikor ez a rendelkezés a Pp. rendelkezései között nem került elhelyezésre, illetőleg a hatályba léptető rendelkezések nem érintik a Pp. szabályait. S ok ilyet lehetne még felsorolni, de nyilván ezek nem akadékoskodások, meg azt gondolom, hogy szakmai és bizottsági munkával, módosító indítványokkal mindezek a törvényben - jelenleg a törvény alkalmazása során a jogalkotók számára komoly nehézségeket és ag gályokat felvető kérdések - megoldhatók, és jó szándékkal meg is kell oldani. Hangsúlyozom, hogy ha az alapvetően alkotmányossági aggályokra megfelelő nem határozati, hanem törvényi garanciákat a Kereszténydemokrata Néppárt nem kap, akkor nevét nem adhatja ily
