Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 15 (71. szám) - A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - HERÉNYI KÁROLY, az MDF képviselőcsoportja részéről:
2737 törvényhez, mert azt gondolom, nincs értelme olyan törvényalkotásnak, amelyben a valóban felvetett alkotmányos aggályok bármelyikében az Alkotmánybíróság úgy gondolja, hogy ez a törvény nem szolgálja az alkotmányosság követelményeit és megállítja. Ha valaki adekvát választ tud adni arra, hogyha ennyire fontos - mindenki most hangsúlyozza, a kormányoldal, az ellenzék - a tartalmi szabályozás, akkor mi volt az akadálya annak, hogy a tartalmi törvényt ezzel a törvénnyel együtt tárgyaljuk? Nem a sajtóból é s nem a média előadásaiból akarom meghallani, hogy mi az oka ennek. Én azt akarom, hogy valóban elvi alapon és valóban a törvényesség talaján állva alkossunk törvényt, és azt gondolom, az egész ország számára lényegesen jobban járunk, és ezt a párbeszédet és ezt a szakmai párbeszédet a továbbiakban is meg kell tartani. De elnézést kérek, mint az elején mondottam, az alkotmányosság kérdése soha nem számarány kérdése, és ha bátorkodtam a tévedés lehetőségét is fenntartva figyelmeztetni önöket az alkotmányossá g követelményeire, akkor úgy gondolom, ezt nem úgy kell kezelni, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt ezt a megállapodást nem írta alá, hanem úgy kell kezelni, hogy gondolkozzunk el ezeken, és adjunk adekvát választ ezekre a kérdésekre. Köszönöm szépen. (Szó rványos taps a Fidesz soraiból.) ELNÖK (Harrach Péter) : Végül megadom a szót Herényi Károly képviselő úrnak, aki az MDF vezérszónoka. HERÉNYI KÁROLY , az MDF képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtá rsaim! Előzetesen szeretném én is leszögezni, hogy a két törvény együttes tárgyalásának lennék a híve. Miután ez nem így történik, Pető Iván elnök úrhoz hasonlóan mind a két törvényjavaslatról egy keretben ejtenék szót. Mielőtt azonban konkrétan a tárgyra térnénk, érdemes egy dolgon elgondolkodnunk. A '96ban elfogadott médiatörvényt általában mindenki rutinszerűen szidja, aztán előfordulhat, hogy ez a törvény nem is olyan rossz. Nem mondom, hogy ezt a törvényt az idő és a technika fejlődése nem haladta meg , de azért ahogy az '96ban ki lett találva, az kiállta az idők próbáját. Az egy más kérdés, hogy hogyan alkalmazzuk, és ez nemcsak a médiatörvényre igaz, hanem úgy általában az összes törvényre. Ha a parlament, a Magyar Országgyűlés olyan kiválóan tudna j eleskedni a törvényalkotás minőségében, akkor nem fordulna elő, hogy van olyan esztendő, amikor egy törvényt egy ülésszak alatt háromszor módosítunk. Azért önmagunkba is érdemes fordulni a végrehajtást illetően, és nem mindig a leírt törvény hibáit kell fe szegetni, mert nem biztos, hogy csak abban van a hiba. Az előzményekről, hogy hogyan jutott, hogyan került a parlament elé ez a két törvény. Azért érdemes egyszerre beszélni róluk, mert tulajdonképpen mind a kettő kényszer; a rádiózásról és a televíziózásr ól szóló törvény módosítása már olyannyira kényszer és szorító kényszer, hogy az Európai Bíróság is tett lépéseket annak érdekében, hogy ezt a törvényt minél előbb módosítsuk. Elég nagy szégyen, hogy erre majd most kerítünk sort, de ez nem belső, hanem sok kal inkább külső kényszer. A digitális televíziózásról és műsorszórásról szóló törvény esetében annyival jobb a helyzet, hogy még pont négy és fél évünk van addig, amíg az Európai Unió előírásai szerint át kell állnunk a digitális műsorszórásra, aztán néhá ny évvel később az analóg teljesen meg is szűnik. Közismert, hogy a '96ban hatályba lépett médiatörvény a jogalkotó által elkövetett hibák, de sokkal inkább a technológia fejlődése miatt már régen megérett egy átfogó felülvizsgálatra - erről beszélünk , ennek eredményeképpen jelentős módosításra vagy az általa szabályozott kérdések újragondolására van szükség. Az elmúlt években a médiatörvény rendelkezései döntő részének kétharmadossága és természetesen a politikai akarat hiánya miatt csak a kisebb és a l egszükségesebb módosításokat fogadta el az Országgyűlés, azokat is leginkább az EUjogharmonizáció kényszere, tehát külső kényszer miatt. Így jutottunk el a mához, amikor is újra jogharmonizációs okból kell módosítani a médiatörvényt, ráadásul az előbb eml ített késedelem kapcsán már EUszankció kiszabását is
