Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 15 (71. szám) - A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. LUKÁCS TAMÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
2734 Bízunk benne, hogy a parlamenti tárgyalás során, illetve azzal párhuzamosan, amint abban a parlamenti pártok megállapodtak, a módosító indítványokban is olyan hatékonyan és harmonikusan tudnak a pártok együttműködni, ah ogy végül is a munka nagyobb része során ezt önmagunk számára is bizonyítottuk. Egy külön határozati javaslatban kerül majd a parlament elé a közeli jövőben a parlamenti eseti bizottság, amely a pályáztatást felügyeli, ha tetszik, a parlamenti ellenőrzést a végrehajtó hatalom tevékenysége fölött gyakorolja. Ezért ennek a parlamenti határozatnak a tárgykörében most nem tennék érdemi megjegyzéseket, majd visszatérhetünk rá akkor, amikor erről a parlament tárgyal. Remélem, hogy a vita során meggyőzzük a Keresz ténydemokrata Pártot, hogy azok a számunkra pontosan még nem látható alkotmányos aggályok, amelyeket majd most ismertet a képviselő úr, megalapozatlanok vagy félreértésből származnak, és ötpártiak lehetnek a döntések. Köszönöm szépen. ELNÖK (Harrach Péter) : Köszönöm szépen. Tehát, ha jól értettem, képviselő úr, a következő 27. napirendi ponttal kapcsolatban is elmondta a mondanivalóját, és akkor nem kíván élni a felszólalás lehetőségével. (Dr. Pető Iván bólint.) Következik a Kereszténydemokrata Néppárt képv iselőcsoportjának vezérszónoka. Lukács Tamás képviselő úré a szó. DR. LUKÁCS TAMÁS , a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mindenekelőtt köszönet illeti a bizottság elnökét, hogy a még soha nem hallott érveket máris minősített e. Nyilván bizalomerősítő gyakorlatként teszi; remélem, hogy alkotmányos érvek meghallgatása után elgondolkodtatásra kényszeríti. Deák Ferenc, amikor a szólásszabadságról szóló törvényt e Ház falai között tárgyalták 1892ben, akkor a törvényalkotás célját abban határozta meg, hogy a nemzet nagyobb javára kell törvényt alkotni. A kérdésem tehát az, hogy ez a törvény valóban a nemzet nagyobb javára alkotott törvény vagy más javára alkotott, vagy mások javára alkotott törvény. A kérdés azért indokolt és jogos, mert ha végignézzük az elmúlt időszak médiában történt eseményeit és médiapolitikáját, és abból megpróbáljuk közösen levonni a következtetéseket, akkor úgy gondolom, hogy el kell gondolkodni azon, hogy ez a törvény technikai jellegűnek tekintendőe, és ta rtalmi törvény nélkül tárgyalhatóe. Kezdjük talán ott, talán az elnök úr emlékszik rá, nagy kínlódások után, 1996ban, amikor megszületett a médiatörvény, már az első pályáztatás során oly események történtek, amelyekről a Fővárosi Bíróság - igaz, nem jog erős ítéletében - megállapította, hogy a pályáztatás nem volt tisztességes, nem volt átlátható, és a pályázati döntés jogilag megkérdőjelezhető volt. Más kérdés, hogy másodfokú eljárásra nem került sor más körülmények miatt. (14.20) Mivel jutalmazta a médi ahatóság eme magatartást? Nyilván azzal, hogy a kereskedelmi televíziók idejét pályázat nélkül meghosszabbította. Ez ugyan vitatott döntés, akkor még a Szabad Demokraták Szövetsége is vitatta. És most hogyan megyünk tovább? Hiszen ezzel a döntéssel magát a digitalizálást is némileg kényszerpályára állították. És most hallom CserPalkovics képviselőtársamtól, hogy a megállapodás arra is kiterjed, ez most nem a reklám helye, de amiket elmondott, mindenki behelyettesítheti a négy éve működő két televíziót, beh elyettesítheti a két országos kereskedelmi televíziót. Akkor, hölgyeim és uraim, az a kérdésem, hogy az ebben a törvényben megfogalmazott pályázat miről szól. (A jegyzői székben Török Zsoltot Nyakó István váltja fel.) Erre is tudok választ adni, azt gondol om. Ha a tegnapi előadásokat végignézzük a Média Hungaryn, akkor a vezérigazgató előadásának címe az volt, hogy hogyan működtessünk multiplexet. Ez meg ízlésünk ellen való, mert először talán a pályázatot várná meg, és majd a pályázat
