Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 15 (71. szám) - A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. PETŐ IVÁN, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
2733 kormányprogram „Megújuló média” fejezete a médiaszabályozás két alappillérének, az átviteli rendszerek szabályozásának és a hagyományos értelemben vett m édiaszabályozásnak, az úgynevezett tartalomszabályozásnak az újragondolását jelenti, illetve ígéri. Az átviteli rendszerek szabályozási reformját, amivel most foglalkozunk, egy kormányhatározattal elfogadott digitális átállás stratégiája alapozza meg. A tá rgyalt javaslat a kormányhatározatban foglalt szabályozási feladatok megvalósítását a rádiózásról és televíziózásról szóló törvényt módosítva, az Európai Unió vonatkozó irányelveinek megfelelően a tartalom- és átviteli szabályozási környezet egymástól elvá lasztása felé terelve a szabályozást kívánja megoldani a problémát. A technikai vívmányokat tekintve a digitális átállásról szóló, jelenleg tárgyalt törvény alapján a jelenlegi három, általában mindenki számára elérhető földi terjesztésű műsor helyett a fr ekvenciatervek három új országos, multiplexnek nevezett hálózat szerint elvben lehetővé tennék 30 új, széles körben elérhető csatorna biztosítását, a minőségi követelmények figyelembevételével inkább multiplexenként 8 csatornát szokás emlegetni, ami 24 elv i lehetőséget jelent. A magyar 1es tévéadás rövid időn belül tervezett megszüntetése következtében ez további 8 csatorna megnyílásának lehetőségét teremti meg földfelszíni sugárzással, tehát a legkönnyebben elérhető módon. Természetesen megszorítások ehhe z a mondathoz tartoznak. A digitalizálás lehetősége azonban - és talán ezt érdemes a kívülállók számára hangsúlyozni - nem egyszerűen arról szól, hogy több csatornát nézhessenek a nézők, mint amit eddig néztek, hanem sokféle új technikai szolgáltatási lehe tőséget is biztosít - erről esett szó , ideértve az interaktivitás sokfajta lehetőségét vagy kiskorúak védelmét, kisebbségi jogok érvényesítését és így tovább. Érdemes elmondani azt, hogy a törvénytervezet, illetve az emögötti ötpárti megállapodás határoz ottan állást foglalt a legfejlettebb technikák mellett, és bízzunk benne, hogy ezzel lehetővé válik, hogy az országos földfelszíni televíziós multiplexhálózatok egyikén a lehető legrövidebb időn belül mobilrádiótelefonon fogható digitális televíziózás is elinduljon, és ebben valóban Magyarország Európa legtöbb országát így megelőzheti. Ez persze csökkenti a lehetséges csatornák számát, de azt gondolom, hogy ezt a nézők nem bánják, bízzunk benne, választék így is lesz bőven. A törvénytervezet alapvető célja , hogy megteremtse a televíziózás és rádiózás digitális átállásának és műsorterjesztésének a jogszabályi környezetét, preferálva, előnyben részesítve a közszolgálati műsorszolgáltatás átviteli feltételeit. Az előterjesztés, a javaslat alapvetően az állam f eladatát képező földi, analóg műsorszórás digitalizálásával foglalkozik, nem megfeledkezve a többi platform általános műsorterjesztési elvéről sem. Amint az ismeretes, a médiaszabályozási reform sikere érdekében, mint azt én is többször említettem, tavaly december óta rendszeres ötpárti egyeztetés folyik. Hangsúlyozni szükséges, hogy a politikai megegyezés tárgya nem egyetlen törvény keretében történő kompromisszum megtalálása volt - és az is jelenleg , hanem az új, az európai normáknak is megfelelő médias zabályozási rezsim részeit alkotó törvények megalkotása. A digitális átállással kapcsolatban az az álláspont fogalmazódott meg, hogy a pályáztatás folyamatát, a pályázat kulcskérdéseit és legfontosabb feltételeit ne a kormányzat saját hatáskörén belül vagy hivatalain keresztül szabályozza, hanem törvényi szinten fogalmazzuk meg, biztosítva ezáltal a politikai bizalmatlanság minimumra csökkentésének esélyét; szebben, emelkedettebben fogalmazva a törvényalkotás során érvényesülő érdekek sokszínűségét, valamin t a legszélesebb körű véleménynyilvánítás lehetőségét. Összességében elmondható, hogy a digitális átállásról szóló törvény széles körű szakmai, politikai és közigazgatási egyeztetéseket követően került az Országgyűlés elé. A nyilvános szakmai viták, a poli tikai egyeztetések nyomán egy komplex jogalkotási folyamatba helyezkedik a törvénytervezet, és mint ahogy szó esett róla, országgyűlési határozatban kívánják a parlamenti pártok megerősíteni azt, hogy a munkát folytatva a tartalomszabályozás kérdéseit is m ég ebben az évben rendezni kívánják.
