Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 8 (68. szám) - A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. UJHELYI ISTVÁN önkormányzati és területfejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2381 A lakások és helyiségek bérletére, valami nt az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (Lezsák Sándor) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegen ítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Az előterjesztést T/2717. számon, a bizottságok ajánlását pedig T/2717/4., 5. és 8. számokon kapták kézhez a képviselők . Megadom a szót Ujhelyi István önkormányzati és területfejlesztési államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának, tizenöt perces időkeretben. Öné a szó, államtitkár úr. DR. UJHELYI ISTVÁN önkormányzati és területfejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Remélem, hogy a tárca most soron következő előterjesztése is legalább ilyen konszenzusos és a parlamenti politikai erőket szakmai vitára, majd pedig közös szavazásra sarkalló, jogilag korrek ten előkészített - ahogy az előbb hallottuk - előterjesztés lesz. A kormány által benyújtott és a parlament előtt lévő törvénymódosítás egy nagyon speciális, még 1971 előtti jogszabályok alapján keletkezett, a magántulajdont érintő hatósági kiutalással lét rejött lakásbérletek végleges felszámolása kapcsán kialakult helyzetet kívánja rendezni. A korabeli jogszabályok alapján keletkezett kényszerbérletek esetében a magántulajdonos bérbeadó úgy köthette meg a bérlővel a lakásbérleti szerződést, hogy azt a volt tanácsi lakásügyi hatóság a határozatával elrendelte vagy engedélyezte, ennek következtében a tulajdonos szabad akarata és szabad rendelkezési joga korlátozva volt. A lakástörvény alapján az ilyen lakásbérleteket 1996. december 31ig, illetve meghosszabbí tott határidővel 1998. december 31ig meg kellett szüntetni. Ehhez a törvény önkormányzati és központi költségvetési szerepvállalást írt elő, mégpedig önkormányzati cserelakás felajánlásával vagy a bérlőnek pénzbeli térítés fizetésével. Mindezen megoldási módokhoz a költségvetés 30 százalékos támogatást biztosított. Az Alkotmánybíróság 2006. június 15i határozatával előírta a lakástörvény módosítását, mert a hatályos törvényi szabályozás alapján csak a 2007. június 30ig megtett bejelentések esetén volt kö teles az önkormányzat a feladatát teljesíteni, ezáltal maradtak még megoldatlan helyzetek a lakásbérleti rendszerben. Ténylegesen elmondható, hogy 1998. december 31ig megszűnt az összes kényszerbérlet 98 százaléka, de az önkormányzatok elmúlt év őszi konk rét adatai szerint 36 darab - jól hallották, 36 darab - kényszerbérlet még fennmaradt az országban. Tisztelt Országgyűlés! Az Alkotmánybíróság határozata értelmében a most előterjesztett törvénymódosítással a tulajdonosok szabad rendelkezési jogát kívánjuk garantálni, méghozzá oly módon, hogy kiszámítható legyen számukra a kényszerbérletek végleges megszűnése. Ezáltal rendezzük ezt a hosszú évek, évtizedek óta húzódó helyzetet. A jelen törvényjavaslatban ezért már nem egy konkrét dátum szerepel, hanem egy f ix belátható időtartam, ez a korábban már bejelentett kényszerbérleteknél a törvénymódosítás hatálybalépésétől számított három év. A három év a most már határidő nélküli, bármikor újonnan bejelenthető kényszerbérleteknél a bejelentéstől számít. Meg kell az onban említeni, hogy az új bejelentések száma csak nagyon kevés lehet, mert 1971 után ilyen típusú bérletek már nem jöhettek létre. A törvényjavaslat a korábbi kettő helyett négyféle megoldási lehetőséget tartalmaz. Az önkormányzat a bérbeadó tulajdonossal is megállapodhat pénzbeli térítés fizetésében, és megállapodhat vele a lakás bérlővel lakottan való megvásárlásában is. (14.10)
