Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 8 (68. szám) - A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. GARAMHEGYI ÁBEL gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2337 Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kormány a gazdaság versenyképességének javítása, a befektetések vonzása, az új munkahelyek létrehozá sa és a regionális különbségek mérséklése érdekében elkötelezett a gyorsforgalmi úthálózat mielőbbi kiépítése mellett. Ezért az úgynevezett autópályatörvény időnkénti módosításával igyekszünk minden olyan szabályozási akadályt lebontani, amelyek indokolat lanul lassítják az előkészítést vagy a kivitelezés folyamatát. Az autópályák nyomvonalának előkészítése során az egyik leginkább időigényes feladat a nyomvonalat érintő közművek, vezetékek, kábelek áthelyezése, illetve az ehhez kapcsolódó munkálatok és adm inisztrációs feladatok elvégzése. Erre tekintettel a gyorsforgalmi utak építésének gyorsítása érdekében a közműkiváltásokra vonatkozó rendelkezések újragondolása vált szükségessé. Jelenleg az útberuházást kivitelező vállalkozások, konzorciumok végzik a köz műkiváltásokat is, a közműszolgáltatókkal, illetve a közműcégek tulajdonosaival mint alvállalkozókkal folytatott tárgyalások azonban nagyon gyakran jelentős időveszteséggel járnak. Az ebből eredő késedelem miatt a közműtulajdonosokat semmilyen kötelezettsé g - például kötbér - nem terheli, így emiatt akár éveket is csúszhat egyegy beruházás befejezése. Példa erre az M0s autóút déli szektorának szélesítése, illetve hasonló problémák miatt húzódik az M6os autópálya érdi tető és M0s autóút közötti szakaszán ak befejezése is. A probléma orvoslása érdekében az önök előtt fekvő javaslat a jövőben a közműszolgáltató törvényi kötelezettségévé teszi a közműszakasz kiváltásának vagy fejlesztésének elvégzését. Az eljárás menete a következő: a Nemzeti Infrastruktúra F ejlesztő Zrt. mint építtető felveszi a kapcsolatot a közműszolgáltatóval, amelynek az írásbeli értesítésben meghatározott harminc napnál nem rövidebb határidőn belül kötelessége lesz a munkálatokat elvégezni. Ugyanakkor természetesen a közműszolgáltató szá mára jelent garanciát az, hogy az építtetőnek figyelembe kell vennie a közműszolgáltató véleményét a határidő megszabásánál, és természetesen a felmerülő költségeket az építtetőnek kell megfizetnie. Amennyiben az érintett közműszolgáltató nem tesz eleget k ötelezettségének, kártérítési felelősséggel tartozik. Mindez a felelős együttműködésre és az útépítés szempontjainak figyelembevételére ösztönöz. A beruházások során problémát jelentettek azok az esetek is, amikor az építés céljára megvásárolt, illetve kis ajátított földterület a Nemzeti Földalapról szóló törvény hatálya alá tartozó termőterület volt. Mivel az ilyen földterület a törvény erejénél fogva a Nemzeti Földalapba kerül, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság nem köthet vagyonkezelési szerződést az utak ép íttetőjével. A Nemzeti Földalapról szóló törvény javasolt módosításával lényegesen egyszerűbbé válik az útépítéshez szükséges termőföldrészek megszerzése. A már a Nemzeti Földalapba tartozó termőföldek tekintetében, amennyiben ingyenes vagyonkezelésbe adás sal azok hasznosítására az országos közutak építése kapcsán kerül sor, változhat a tulajdonosi joggyakorló is. A módosítás egyben rendelkezik az országos közút építésére fel nem használt termőföld Nemzeti Földalapba történő visszakerüléséről is. A törvényj avaslat rendezi a programutak jogintézményének megszűnése miatti vagyonkezelői joggyakorlást is. A kormány a gyorsforgalmi közúthálózat fejlesztését a korábban tervezett és az úgynevezett programutakhoz kapcsolódó finanszírozási konstrukció helyett ezúttal a 2007ben állami feladatként megjelölt központi költségvetési keretből kívánja finanszírozni. A programutak intézményének megszűnésével a gyorsforgalmi utak vagyonkezelője egységesen a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ. A törvény módosítása össz hangot teremt továbbá a közlekedésfejlesztési operatív program részét képező indikatív projektlista és az autópályatörvény melléklete között. A projektlista egyrészről az Új Magyarország fejlesztési terv részeként készített közlekedésfejlesztési operatív program keretében megvalósítandó fejlesztéseket, másrészről az egyéb PPP, illetve EIBforrásból megvalósítani tervezett gyorsforgalmi utakra vonatkozó fejlesztéseket is tartalmazza. Az új mellékletben szereplő gyorsforgalmiútfejlesztések meghatározásához a magyar közlekedéspolitikai
