Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 8 (68. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Harrach Péter): - GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár:
2321 teljes termés, mert egy része ki sem kelt. Az állattenyésztésre nézve pedig azt jelenti, hogy a legelők állapota egy késő augusztusi állapotnak felel meg, kivéve azt, hogy most egy kicsit a legelőt felfrissítette ez a most megjelent csapadék, de ez sajnos úgy néz ki, hogy átmenetinek tekinthető. Tisztelt Képviselőtársaim! Különösen azért kértem szót, mert az aszály mellett és a jégkárok mellett, ami szintén tragikus volt a napokban, bekövetkeztek a tavaszi fagykár ok, ami elsősorban a gyümölcsösöket, szőlőültetvényeket károsította, de sajnos hatalmas károkat okoztak a szántóföldi kultúrákban is. Azt gondolom, azok, akik szakemberként nézik a határt, vagy a választópolgáraikra figyelnek, folyamatosan kapják a jelzése ket. Az a meggyőződésem, hogy ebben a nehéz helyzetben egységesen kell szolidaritást vállalnunk, ha úgy tetszik, nemzeti szolidaritást azokkal a családokkal, azokban a térségekben élő családokkal, emberekkel, akik ezt a hatalmas kárt elszenvedték. Miről is van szó? Április 1922én, illetve május 2án, 3án soha nem látott mértékű fagykárt szenvedtek el a gazdák, gazdálkodók, mínusz 3 és mínusz 8 fok közötti hőmérséklet volt mérhető; ezeket az adatokat természetesen regisztrálták a különböző állomások. A he lyzet az, hogy a két hullámban, sajnos teljes biztonsággal mondhatjuk - végleges adatot természetesen a konkrét felmérések adnak , hogy egyes térségekben, főleg KeletMagyarországon és GyőrMosonSopron megyében, de Csongrád megyében is a termés 7090 szá zaléka, sőt van olyan térség, ahol 100 százaléka megsemmisült. A korai zöldségek, a korai burgonya és egyéb kultúrák gyakorlatilag úgyszintén megsemmisültek a térségben, és - jelenleg folynak a felmérések - a kukorica jelentős része KeletMagyarországon sa jnos úgy néz ki, hogy kitárcsázásra kerül; most folynak a szakértői egyeztetések ebben a kérdésben. SzabolcsSzatmárBereg megyében valamennyi parlamenti párt képviselőjével egyetértésben arra kérjük valamennyi képviselőtársunkat, és arra kérjük a tisztelt Országgyűlést és a kormány képviselőit, tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a károkat mérsékeljük. A gazdák, gazdálkodók nem tudják túlélni ezt a katasztrófát. Az ültetvényeket hitelből telepítették, részben most fordultak termőre. Egy nagy termésr e már a tápanyagot kiadták, a metszést, növényvédelmet elvégezték. Intenzív kultúrákban ez azt jelenti, hogy eddig a beinvesztált összeg hektáronként 600 ezer forint. Szakmai szervezetekkel egyeztettünk - sajnos az időkeretem rövid , a helyzet úgy néz ki, hogy gyors, azonnali segítségre van szükség ahhoz, hogy a jövő évi termést is meg tudjuk menteni. A Nemzeti Agrárkárenyhítési Alap jelenlegi formájában erre nem alkalmas, hisz a hektáronkénti 6000 forint gyakorlatilag még csak nem is enyhíti a károkat, í gy sokkal nagyobb összefogásra van szükség, a térséget, ahol ilyen kár pusztított, katasztrófa sújtotta területté kell nyilvánítani. Ez az ott élő emberek egyhangú álláspontja képviselőkkel, szakmai szervezetekkel együtt. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Tap s az ellenzéki oldalon.) (9.20) ELNÖK (Harrach Péter) : A kormány nevében Gőgös Zoltán államtitkár úr válaszol. GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Természetesen ismerjük a problémát. Tegnap is volt erről egy kérdés a parlamentben, és a miniszter úr személyesen a helyszínen is meggyőződött arról, hogy valóban nagyon komoly problémát okozott a kedvezőtlen időjárás, főleg KeletMagyarországon. Most néh ány mondatot idéznék a kárenyhítési rendszer expozéjából, visszautalva arra, hogy ez a kérdés már néhányszor előkerült itt. Csak az a baj, hogy amikor még nem ég a ház, akkor nem kell tüzet oltani, de az oltóanyagról sem gondolkodtak nagyon sokan. Azzal ke zdtem, hogy „A kedvezőtlen időjárás okozta károkat az üzleti alapon működő biztosítási rendszer soha nem tudta úgy kezelni, hogy az érintett termelők számára megnyugtató megoldást jelentett volna. A viszonylag magas biztosítási díjak miatt a termelők jelen tős része nem köt
