Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. április 23 (65. szám) - Egyes, a nemdohányzók védelmét szolgáló törvényi rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. GÓGL ÁRPÁD (Fidesz): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - TÓTH KÁROLY (MSZP):
1991 következő. Ez a törvény, amit meghoztunk, azt is mondja, hogy a dohányosoknak, mivel nem bűncselekményt követnek el, ráadásul nem is r ontják jobban az egészségüket, mint azok, akik elhíznak - és ezzel én kevésbé vagyok vádolható, mint más, az, aki lelkesen beszél a dohányzás ellen , tehát arról is szó volt, hogy a dohányzóknak is vannak jogaik. A nemdohányzónak megvan a joga ahhoz, hogy ne kelljen együtt élnie a cigarettafüsttel, ha nem akar, ezért mindenütt ki kell jelölni dohányzóhelyet. Azért örülök, hogy megnyitották a törvényt, mert - sajnos nem tudtam beadni módosító javaslatot, ezért kénytelen vagyok önálló indítványt benyújtani, mert az a szakasz nem nyílt meg - akkor védeni kell a dohányosok érdekeit is. Amíg nem mondjuk ki, hogy bűncselekmény az, amit tesznek, addig ki kell mondani a következőt: a dohányzásra kijelölt hely színvonala nem lehet alacsonyabb, mint az intézményrends zer egészének színvonala; a dohányzásra kijelölt helyek befogadóképessége nem lehet kisebb, mint az adott munkahelyen, intézményben dohányzók száma, mert egyébként az az ősállapot lesz, amiről beszélek. Az nem normális, hogy Magyarországon nem egy helyen k ijelölték a lapos tetőt dohányzásra. Szerintem több dohányos betegszik meg attól, hogy mínusz 20 fokban felmegy cigarettázni, mint a cigarettától. Azt gondolom, hogy a törvény mindegyik elemét következetesen kell végrehajtani. Ez nem többpárti kérdés, mert a dohányra nincs ráírva, hogy milyen párti. Amikor az ember elkezdte terjeszteni és használni a dohányt, az itt jelen lévő pártok közül, hála istennek, még egyik se volt meg - ezért is pártsemleges. De az se normális, hogy a dohányosok érdekeit nem tartju k tiszteletben. Amíg nem tartjuk tiszteletben, addig mindig meglesz a visszaélés. Ha kulturált a kijelölt dohányzóhely, akkor nem gyújtok rá ott, ahol nem lehet; ma se teszem. Ha vigyáznak rá, hogy a vonatokon legyen kijelölt dohányzórész, akkor nem gyújto k rá ott, ahol nem lehet dohányozni. De aki legalább annyit utazik ICn, mint én, az tudja, mindig bemondják, hogy csak egy vagonban lehet dohányozni. De amelyik vagonszámot bemondják, olyan számú vagon már nincs a szerelvényen, mert közben új számozást cs ináltak, a hangosbemondó meg változatlanul mondja, hogy hányas fülkében gyújtsak rá - nemcsak én, hanem minden dohányos , de olyan számú fülke már nincs. Olyan számú kocsi már nincs a vonatszerelvényhez kapcsolva. Még egyszer mondom, azt szeretném, ha ugy anilyen teljes, egyhangú lelkesedéssel szavazná meg mindenki, amikor erről a javaslatról van szó. Igen, egyrészt tegyünk meg mindent azért, hogy az emberek ne dohányozzanak - ezzel egyetértek , másrészt tegyünk meg mindent azért, hogy a fiatalok ne szokja nak rá, mert akkor nem kell leszokniuk, harmadrészt még nem mondtuk ki, hogy aki cigarettázik, az bűncselekményt követ el; ráadásul többet fizet egy dohányos, mint egy jól menő magyar vállalkozó, aki minimálbéren jelenti be magát ebben az országban, és arr a még nem hoztunk rendeletet, hogy az hány évig nem lehet vállalatvezető minimálbéren, annál többet fizetünk, pláne az, aki egy doboznál többet szív, s nemcsak én, hanem minden magyar állampolgár. Remélem, ebben ugyanilyen összhang lesz, remélem, a szabads ágjog itt is érvényesül, mert mindkét társadalmi csoport érdekeit védeni kell, akkor van esély a békés egymás mellett élésre. Szeretnék egy illúziót eloszlatni. Az átlagéletkor és a cigarettázás között túlnyomó többségben nincs direkt összefüggés. Ami van, az a következő: hogy egy ember nyugodt, higgadt, kiegyensúlyozott életet éle. Ha igen, akkor hála istennek, úgy lesz nyolcvanéves, mint az édesapám, aki orvosnál is a múlt héten volt először. Én nem ettől félek. Én is szeretnék ugyanannyit élni, de ahhoz nyugodtabbnak kellene lennem, például abból a szempontból is, hogy amikor törvényt alkotunk, akkor valamennyi társadalmi csoport érdekeire tekintettel vagyunk. (Koszorús László: Ó!) Még a tiedre is, barátom, ha már beleszóltál. Én tehát támogatom ezt a ja vaslatot, de arra szeretném kérni a harcos nemdohányzó propagandistákat, hogy ők meg támogassák azt a javaslatot, amelyik lehetővé teszi, hogy kulturált színvonalon, méltó helyen, emberséges módon legyenek kijelölve a dohányzóhelyek, és mindenütt megtörtén jen, de nem az utcán, nem a padlástérben, hanem európai módon.