Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. március 27 (60. szám) - A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény és egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - ALMÁSSY KORNÉL, az MDF képviselőcsoportja részéről:
1537 lehetőség jogi tevékenységet folytató irodáktól, egyéni ügyvéde ktől, ügyvédi irodáktól. Az értékesítés céljából bejegyzett cégek tekintetében a jogi iroda végzi el az előkészítést és bejegyeztetést. Ugyancsak új elem, hogy a cég a jogi szolgáltatást nyújtó ügyvédekkel történő megállapodás alapján az ügyvéd, az ügyvédi iroda székhelyét tüntesse fel a létesítő okiratban és a cégjegyzékben székhelyeként. További fontos rendelkezés, hogy a piacra lépés feltételeinek kedvezőbbé tétele érdekében az alapításhoz szükséges törvényben előírt jegyzett tőke minimuma jelentős leszá llításra kerül azzal a céllal, hogy ennek az összege ne támasszon magasabb követelményt, mint az Európai Unióhoz a közelmúltban csatlakozó más államok társasági joga. A törvényjavaslat rendelkezései többségében 2007. szeptember 1jétől, az elektronikus cég eljárás kötelező bevezetésével összefüggő módosítások pedig 2008. július 1jétől lépnek hatályba, ugyanúgy, mint a cégbejegyzés egy munkaórában megállapított ügyintézési idejére irányadó előírás. A törvényjavaslat rendelkezései véleményünk szerint összessé gükben támogathatóak. Úgy véljük, hogy jó példája annak, amikor az állam visszavonul bizonyos területekről. Csökkenti a bírósághoz benyújtandó iratok számát, azok ellenőrzését, irattározását az eljáró jogi képviselő feladatává teszi. Az állami feladat csök kentésével pedig csökkenti az eljárási díjat is. Hasonlóan üdvözlendő, hogy a kormány lassan kezd rájönni arra a versenyszemléletű megközelítésmódra, ami az alapításhoz szükséges tőke jelentős leszállításával valósul meg, hiszen a jelenlegi szabályozás nyí lt versenyhátrány, ami egyrészt az ügyintézési időtartamokban jelenleg megmutatkozik, másrészt tarthatatlan, hogy hazánkban háromszornégyszer annyiba kerül például egy kft. megalapítása, mint a környező uniós országokban. Mindenekelőtt a cégalapítás egysz erűsítését, olcsóbbá tételét és ezen keresztül a versenyképesség erősítését emelném ki. Fontos cél, hogy az új szabályozással bővüljenek a vállalkozók lehetőségei, egyszerűsödjön, gyorsabb és olcsóbb legyen a társaságalapítás. Nőjön a cégek autonómiája, na gyobb differenciáltság érvényesüljön a vezetési formákban. Napjainkban nemcsak a befektetésekért folyik a verseny, a társasági jogok is versengenek. Ha a szabályozás nem honorálja a befektetők jogos, teljesíthető érdekeit, akkor ebben a versenyben lemaradu nk - mondta Sárközy Tamás professzor úr néhány éve a gazdasági társaságokról szóló törvényjavaslat kapcsán, mint annak egyik megalkotója. A mindenkori kormány felelőssége, hogy ezt a versenyképességet egy átlátható és a vállalkozók szabadságát, mobilitását szolgáló befektetőbarát környezet biztosításával elősegítse. Látjuk, tapasztaljuk, hogy a verseny valóban éles, a vállalkozások önkéntelenül is megindulnak az érdekeiket jobban szolgáló befektetői és szabályozási környezet felé. Sok magyar vállalkozás tel epült át emiatt a környező országokba. Talán még nem késő, hogy ezt a folyamatot visszafordítsuk, ugyanakkor ehhez az is szükséges, hogy a kormány versenyképes adórendszerrel is ösztönző feltételeket teremtsen a hazai kis- és középvállalkozások számára. (1 8.10) Azonban néhány kritikát is meg kell hogy fogalmazzunk. Az első a jogbiztonság, a kiszámíthatóság és a stabilitás kérdése. A gazdasági társaságokról szóló új kódexet és az új cégtörvényt alig egy éve fogadta el az Országgyűlés. Az említett törvények a maguk teljességében néhány hónapja léptek hatályba. A benyújtott törvényjavaslattal pedig a kormány a cégeljárás újabb nagy terjedelmű módosítását javasolja. Az elektronikus cégeljárás kísérleti jelleggel szintén csak mintegy két hónapja működik, ehhez ké pest ez a törvényjavaslat már a kötelező bevezetésről szól. Ennek a kiszámíthatatlan jogalkotási folyamatnak a legjobb példája, hogy a tavaly hatályba lépett gazdasági és cégtörvény 2007. szeptember 1jéig kötelezően előírja, hogy a már bejegyzett vállalko zásoknak a társasági szerződésüket az új törvény szerint módosítaniuk kell, és be kell nyújtaniuk a cégbíróságnak is, mint ahogy be kell nyújtaniuk valamennyi cégadatukat is.
