Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. március 27 (60. szám) - A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény és egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - MOLNÁR ALBERT, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság előadója:
1538 A most tárgyalandó törvény ezt ismételten előírja, ezúttal 2008. március 1jéig. Ez jelentős adminisztrációs és anyagi terhet ró a vállalkozásokra, de a cégbíróságokat is felesleges munkának teszi ki, mivel valamennyi cégnek ismét, egy éven belül immár másodszor vagy módosítania kell a társasági szerződését, vagy a módosítás szükségtel enségét a bíróság felé jeleznie kell. Mindezeken túl pedig a tavaly elfogadott igazságügyi minisztériumi rendeleteket is nyilvánvalóan módosítani kell majd, tovább bonyolítva a vállalkozók, az ügyvédek helyzetét. Nem lett volna erre szükség, ha előre gondo lkodva már a tavalyi módosítás tartalmazza a leendő elektronikus eljárás részleteit. Azt is megfontolandónak tartottuk volna - az előző törvényjavaslathoz hasonlóan , ha az elektronikus eljárás kizárólagos bevezetése során érvényesül valamiféle fokozatoss ág. Elképzelhetőnek tartottuk volna azt, hogy egy átmeneti időszakban továbbra is legyen lehetőség a papír alapú benyújtásra is. A törvényjavaslat előírása, a jogügyletek biztonságáról szóló törvényjavaslathoz hasonlóan, ügyvédenként egy jelentős beruházás meglétét feltételezi, amivel pillanatnyilag igen kevesen rendelkeznek. A rendszer kiépítése a több mint 10 ezer alkalmazó fokozatos átállását nem biztos, hogy lehetővé teszi. Összességében a törvényjavaslatot támogathatónak tartjuk; a leendő szabályozási környezet, a társasági cégjog úgy tűnik, kiállja a korábbiakban említett versenyképességi próbát, sőt számos ponton javít a hatályos rendelkezéseken. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a vállalkozások biztos és kiszámítható létének, működésének ez csak a z egyik eleme, és ez önmagában kevés. Ami sokkal inkább aggasztó, az a túladóztatás, a versenyképtelen adó- és járulékrendszer, ami a közterhek egyfajta reformjával lenne megoldható. Ehhez persze valóban bátor lépésekre, és a jelenleginél sokkal stabilabb államháztartási helyzetre lenne szükség. Erre azonban a kormány elmúlt négyéves tevékenysége jóvoltából hosszú évekig még gondolni sem lehet. Köszönöm a figyelmüket. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Egy kötelezettségünknek még eleget kell tenni. Miután a költségvetési bizottság állított előadót, és nem kapott szót - mivel a forgatókönyvből kimaradt arról a helyről, ahol egyébként a bizottsági álláspontok ismertetésére kerül sor , így a vezérs zónoki felszólalások végén tudok lehetőséget biztosítani a költségvetési bizottság előadójának 5 percben, hogy ismertesse a bizottsági álláspontot. Meg is adom a szót Molnár Albert képviselő úrnak 5 percben. Parancsoljon, öné a szó. MOLNÁR ALBERT , a költsé gvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság előadója : Köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetési bizottság a március 20ai ülésén tárgyalta meg az előttünk fekvő törvényjavaslatot, és 21 igen szavazattal, ellensza vazat nélkül általános vitára alkalmasnak tartotta. Talán nem véletlen ez a szavazati arány, hiszen a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság a gazdaság oldaláról fogalmazza meg az elvárásait a törvénnyel szemben, és a gazdaság gyakorlatilag már régóta az egyszerűsítésért és a kisebb költségekért harcol, küzd. Látszik, hogy a közigazgatás, az államigazgatás, a jogbiztonság, ezek mindmind versenyképességi kérdések, hiszen nem mindegy, hogy hány vállalkozás települ Magyarországra, és nem mindegy, hogy ez mennyi időhorizontba és milyen költségbe kerül az adott vállalkozásoknak. Az Európai Unió Bizottsága célul tűzte ki, hogy 2007 végére az európai, elsősorban kisvállalatok alapítása, de egyáltalán a cégalapítás időtartamának procedúrája egy hét időt artamra csökkenjen Európában, illetve csökkenjenek ennek a költségei. Nemcsak ezért kell eleget tenni ennek a felszólításnak, hanem a magyar gazdaság szereplőinek érdekei is azt kívánják, hogy ezek a feltételek törvénybe legyenek foglalva.
