Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. március 27 (60. szám) - A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény és egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
1532 Én nem elsősorban az időbeli versenyre, az időnek egyre jobban való lecsökkentésére helyezném a hangsúlyt , hanem sokkal inkább arra e törvényjavaslat vitája kapcsán, hogy az új szabályok jelentős egyszerűsítést, jelentős könnyítést és ésszerűsítést jelentnek, sőt nagymértékben visszaadják a vállalkozónak, a cég tulajdonosainak, a cég vezetésének azt a szabads ágát, ami általunk teljesen természetesen kell működjön a piacgazdaságban. Alapvetően a cégek döntsék el azt, hogy telephelyre, fióktelepre, honlapon való közzétételre és soksok minden másra vonatkozóan mit szeretnének elérni, mit szeretnének produkálni. Ha ezt mindenhol kötelezővé, egy kaptafára sablonossá tesszük, akkor ez egészen biztosan nem vezet jó irányba. Nagyon fontosnak tartom azt is megemlíteni, hogy önmagában a cégeljárás, a cég alapítása, az alapítást megelőző szakasz, az alapítás és utána a m űködtetésre vonatkozó szakasz, önmagában a cégtörvénynek és a hozzá kapcsolódó más jogszabályoknak a módosítása bizonyosan nem elegendő. Hirtelenjében egy karaván jut eszembe, amely karavánnak egyik tagja, mondjuk, a hatósági eljárások közül a vállalkozóka t érintő szemszögből a cégbírósági eljárás, a karaván többi tagja pedig a KSHadatszolgáltatás, az adózással összefüggő adatszolgáltatások, áfa, jövedéki adó, társasági adó, hatósági engedélyek, telephelyhez kötött tevékenységre vonatkozó engedélyek, körny ezetvédelmi engedélyek, munkaügyi hatósági engedélyek, adatszolgáltatás… - talán holnap reggelig lehetne sorolni, hogy mi mindent kell teljesítenie a vállalkozásoknak ahhoz, hogy meg tudjanak alakulni, és aztán utána működni tudjanak. Véleményem szerint me ssze előtte halad az összes hatósági, adatszolgáltatási, bevallási és egyéb kötelezettségekre vonatkozóan a cégeljárás. Viszont nem szabad elfelejtenünk, hogy a karaván a leglassabban haladó teve sebességével halad. Azaz, ha nem vagyunk képesek megtenni az t, hogy a hatósági eljárásokat jelentős mértékben egyszerűsítsük, mondjuk, a bizonyítási teherre vonatkozó szabályokat megváltoztassuk, és ne engedjük azt szinte minden egyes módosításnál felmerülő módon megfordítani, és az ügyfél oldaláról kötelezővé tenn i a bizonyítási terhet - és a többi, nagyon sok mindent fel lehetne sorolni , akkor önmagában nem biztos, hogy elegendő, sőt biztos, hogy nem elegendő a cégtörvény módosítása. Pedig úgy gondolom, hogy igen figyelemre méltó, nagyon jelentős változásokat er edményez. Egyébként természetesen nagyon erőteljesen összefügg az előző törvényjavaslattal ennek a törvényjavaslatnak a tartalma és a sorsa, és amíg az előbb azt kellett megemlítenem, hogy bizony az ügyvédi karnak kell tudni alkalmazkodni az új követelmény ekhez, ez most is igaz, ennél a törvényjavaslatnál is, ugyanakkor azt is szeretném elmondani, hogy ez egy óriási lehetőséget jelent az ügyvédi kar számára egyúttal. Egyrészt én a törvényjavaslat egyik legfontosabb elemének azt tartom, hogy ezután, mondjuk, egy órán belül egy ügyvédi irodában meg lehet alakítani egy céget. Ez nagyon nagy felelősséget ró az ügyvédre, mert ha használja a mellékletekben is feltüntetett, egyébként igen terjedelmes mellékletekben, összesen hét melléklet szerepel a törvényjavaslat hoz… - az ezekben a mellékletekben szereplő formanyomtatványok alkalmazásával és a megfelelő eljárási szabályok alkalmazásával elektronikus úton gyorsan létrehozhat egy céget. Ha azt a cégbíróság megfelelő módon tudja fogadni, és ha beválik az, hogy jövő j úlius 1jétől már csak elektronikusan intézhetők a cégügyek, akkor egy elektronikus programmal azonnal be is fogadja és azonnal kezeli is ezeket a cégadatokat, akkor egyre kevesebb szükség lesz arra, hogy a cégbírók hosszan, terjedelmesen vizsgálják az ado tt alapító okiratokat és szerződéseket, hanem szinte automatikusan bejegyezhetővé válik egy cég, de ez nagyon nagy felelősséget ró az előkészítésre, nagyon nagy felelősséget ró arra a közjegyzői irodára, közjegyzőre, ügyvédi irodára, ügyvédre, aki ezt a te vékenységet végzi, mert az ő felelősségük lesz az, hogy mindent gondosan megvizsgáljanak. Én egy nagyon határozott előrelépésnek gondolom azt, hogy az ügyvédi ellenjegyzés az aláírási címpéldányra, azaz az ügyfél aláírásának valódiságára is kiterjed. Gondo ljunk bele abba, hogy nagyon sokszor előfordul ma - hiszen még ez a hatályos törvény , hogy egy ügyvédhez egy ügyfél elmegy, és egy nagyon komoly cég alapítására vonatkozóan ad megbízást. Nagyon komoly
