Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. március 27 (60. szám) - A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény és egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
1533 előkészítő munkálatokat kell végezni, nagyon komoly e gyeztetésekre van szükség, dokumentumok beszerzésére, és a céget alapítani kívánó vagy kívánók akaratának pontos megismerésére, annak megfelelő, társasági szerződés formájába való öntésére. Soksok millió forint sorsáról egy társasági szerződésben rendelke znek, majd a törvény nem engedi meg azt, hogy az ügyvéd a saját aláírásával, mondjuk, hitelesítse az ügyfele aláírását, azzal el kell menni egy hatósághoz, a közjegyzőhöz, aki az aláírási címpéldányt hitelesíti. Azt gondolom, hogy ez méltatlan az ügyvédi k arhoz. Ha egy ilyen szerződés tartalmára vonatkozóan nagyon komoly anyagi felelősség, fegyelmi felelősség, esetlegesen még büntetőjogi felelősség tekintetében is nagy súlyt helyezünk az ügyvédi kar vállára, egy adott ügyvédre, akkor úgy gondolom, hogy ezt a felhatalmazást is meg kell adni számára. Tehát ha a törvényjavaslat törvénnyé válik és hatályosulhat, és felkészül a szakma ennek a végrehajtására, akkor sokkal egyszerűbbé válik egy cég megalapítása, és egy adott ügyvédi irodában vagy egy adott közjegyz ői irodában ez szinte egyetlen mozzanattal elvégezhető. Csak nagyon óvatosan, szinte példálózó jelleggel, és egyáltalán nem a teljesség igényével említeném meg azt is, hogy fontosnak tartom az úgynevezett üres cégek létrehozására, vagy readymade cégek, tá rsaságok létrehozására vonatkozó rendelkezéseket. Ma a gyakorlat ezt ismeri. Számos olyan ügyvéd alapít cégeket, amelyekről tudja, hogy utána azt értékesíteni fogja, csak ma sokkal bonyolultabb, mert ma a törvény igazából nem ezt preferálja, nem ezt teszi lehetővé. Ha ilyen üres cégeket, úgy, ahogy azt a törvényjavaslat tartalmazza, valóban szabályos, törvényes formában létre lehet hozni, akkor tulajdonképpen valaki percek alatt tud vásárolni egy céget, és percek alatt el tud kezdeni egy cégre vonatkozó tev ékenységet. Jónak tartom azt is, hogy az elektronika egyre erőteljesebb érvényesítésével vagy saját honlapon, vagy saját email cím alkalmazásával, vagy cégközlönyben történő közzététellel lehet megfelelő dokumentumokat, megfelelő történéseket nyilvánosság ra hozni, és azokat a későbbiek során kezelni. Jónak tartom azt is, hogy a cég képviseletére jogosultak kártyával igazolhatják majd az aláírási jogosultságukat; azt, hogy az email címet fel lehet tüntetni, és emailen lehet hivatalosan kapcsolatot tartani majd cégekkel. Azt is nagyon fontosnak és jónak tartom, hogy a cégek nevének meghatározása tetszőleges lesz, és nem lesznek olyan kötöttségek, mint amelyek ma is vannak. Nyilvánvaló, az ésszerűség itt is dominálni fog. Majd amikor ez lehetővé válik, akkor mindenki alaposan elgondolkozik azon, hogy fontosnak tartjae, hogy a tevékenységre utalóan legyen valami a cég nevében, vagy önmagában egy fantázianév lesz megfelelő és elegendő. Ha itt megvan a szabadság, akkor ez azért jó, mert az ügyfelek és a piac és a gazdaság eldöntheti, hogy melyik variációt alkalmazhassa, és nyilvánvalóan egyik esetben ez, a másik esetben az lesz. A székhely, fióktelep és egyéb különböző, a cégek működési helyét tartalmazó rendelkezésekre vonatkozó egyszerűsítés, ésszerűsítés is j ó. Azt gondolom, az is helyes út, hogy egy ügyvédi irodát fel lehet hatalmazni majd arra legálisan, hivatalosan és a törvény által is támogatott módon, hogy egy adott cég ott jegyeztethesse be magát, és az ügyvédi iroda folytassa le akár a levelezésre, aká r a hatósági dokumentumokra és egyéb hivatalos kapcsolattartásra vonatkozóan a forgalmat, hiszen az ügyvéd kamarai tag, fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel rendelkezik, tehát megfelelő letéteményese annak, hogy az ilyen típusú tevékenységek akár nála is végezhetők legyenek. (17.50) Fontosnak és jónak tartom azt is, én úgy gondolom, indokolt, hogy leszállítsuk az alaptőkére vonatkozó határt. Kétségtelenül nagy vita volt korábban is erről, és minden bizonnyal most is folyhat róla vita. É n azt hiszem, hogy a piacra jutás esélyeinek javítása keretén belül ez is egy lehetséges jó lépés. Az összeg nagysága pedig mindig vitatható, lehet kevesebb is, lehet több is, itt nyilvánvalóan fontos, hogy az igények erre vonatkozóan a társadalom részéről , a gazdaság részéről milyen módon jelentkeztek.