Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. március 27 (60. szám) - „Vidékfejlesztés vagy falurombolás?” címmel politikai vita - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): - ELNÖK (Harrach Péter): - HOCK ZOLTÁN (MDF):
1461 több éven keresztül folyamatosan biztosított fejlesztési forrásokra, komplexen kidolgozott programokra van szükség, mert úgy járunk, mint a rendszerváltás óta többször: kaptak jelentős forrásokat a Beregben, ka ptak jelentős forrásokat Ózdon, és ezek a források nem alapoztak meg egy fenntartható fejlődést. Az a felelősségünk és az a feladatunk, a kormánynak is, a jogalkotóknak is és a régió, valamint a kistérségek szereplőinek is, hogy olyan programokat dolgozzun k ki, amelyek nem a mának szólnak, hanem megalapoznak egy fenntartható fejlődést. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (Harrach Péter) : Hoffmann Rózsáé két percben a szó, KDNP. DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP) : Köszönöm szépen. Jauernik Istvántól szere tném azt megkérdezni, hogy ha ön fiatal házasember lenne, szeretnee olyan falun élni, ahol nincs iskola. Lehet, hogy ön igen, de én megkérdeztem tíz családot, ebből nyolcan azt válaszolták, hogy nem. De hogy ezt ne kettőnk véleménye döntse el, azt javaslo m, hogy folytassanak e téren közvéleménykutatást, és ki fog derülni, hogy elnéptelenedneke azok a falvak, ahol nincs iskola vagy sem. A másik, amit talán pontosítani kellene: tisztában vagyunk vele, hogy nem az önök elhatározása eredményeképpen fog bezár ni 900 iskola, hanem azoknak a pénzügyi kényszereknek a következtében, amelyek miatt nem tudnak működni. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Honnan vettétek, hogy 900? - Dr. Katona Béla: Miért 900? Miért nem 200?) Az viszont, hogy a finanszírozást, a költségvet ést így állapították meg, önöktől függ, tehát közvetve mégiscsak az önök döntésének lesz az eredménye a 900 vagy nem tudom, hány száz iskola bezárása. Köszönöm. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiból.) (12.30) ELNÖK (Harrach Péter) : Hock Zoltán felszólalása köv etkezik, MDF. HOCK ZOLTÁN (MDF) : Köszönöm a szót. Elnök Úr! Igen tisztelt Ház! Az elmúlt másfélkét órában nagyon sok szó esett a mezőgazdaságról, sok szó esett az iskoláról (Gőgös Zoltán: Nem igaz!) - szerintem elég sok , miközben egyetlenegy kérdésről n em esett szó, ami a címben foglaltatik, hogy vidékfejlesztés avagy falurombolás. Arra a kormány képviselői közül egyetlenegy államtitkár sem tért ki, hogy mondjuk, ha azt a kérdést feltennénk nekik, hogy 2020ban, 2025ben önök szerint Magyarországnak mily en lesz a településszerkezete, a jelenlegi 3200 településből - városokból, falvakból, kisvárosokból, még kisebb falvakból - hány marad még meg ennek a politikának a következményeként, akkor előrébb járnánk. Mert lehetséges, hogy Jauernik képviselő úr azt m ondja, hogy iskola nélkül nagyon jól működik egy falu, de a következő kérdés az, hogy a posta nélkül is jól működike a falu, orvosi ellátás nélkül is jól működike a falu, általában közintézmények nélkül is jól működike a falu; mert ekkor már erdőről bes zélünk egyébként, és oda piknikezni szoktak menni az emberek, és nem élni. Szeretném a figyelmükbe ajánlani, hogy a magyar vidéknek egy robbanásszerű fejlesztése és fejlődése a kilencvenes évek elején történt meg, amikor az Antallkormány jelentős infrastr ukturális fejlődést biztosított számukra. Az egy nagyonnagyon fontos mozzanat volt a falu megtartó képességében, az életminőség kiegyenlítése irányában az hihetetlenül fontos volt. Most, amikor az önök nem létező programját vizsgálja az ember, az a legnag yobb gondom, hogy nincsen víziójuk társadalompolitikai szempontból. Beszélünk egyfolytában arról, hogy milyen hatalmas mennyiségű európai uniós forrás fog beáramlani az országba, beszélünk kistérségekről, pólusképző városokról, sok mindenről beszélünk, csa k arról nem - ahogy itt valamelyik képviselő teljesen helyesen mondta , hogy a magyar településszerkezetben mintegy 1500 településen kevesebben élnek, mint ezren. Felkészülte valaki arra, hogy ha ezeknek a falvaknak az elnéptelenedése ténylegesen testet fog
