Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. március 27 (60. szám) - „Vidékfejlesztés vagy falurombolás?” címmel politikai vita - ELNÖK (dr. Áder János): - GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár:
1427 Fidesz képviselőcsoport jának 96 perc; az SZDSZ képviselőcsoportjának 46 perc; a KDNP képviselőcsoportjának 25 perc; az MDF képviselőcsoportjának pedig 27 perc áll rendelkezésre. A független képviselő 7 percben ismertetheti álláspontját. Ezek az időkeretek már tartalmazzák a KDNP képviselőcsoportja részéről a Fideszfrakció részére átadott további 10 percet, valamint a független képviselőnek pedig az MDF képviselőcsoportja részéről átadott 3 perces, továbbá az MSZP képviselőcsoportja részéről átadott 2 perces időkeretet. (9.50) EL NÖK (dr. Áder János) : Tisztelt Országgyűlés! Most a kormány nyilatkozatára kerül sor 40 perces időkeretben. A kormány képviselői jelezték, hogy a rendelkezésre álló időkeretet öt államtitkár kívánja felhasználni. Arra kérem őket, hogy figyeljék az időkeret et, hiszen ötüknek kell a 40 perccel gazdálkodni. Elsőként megadom a szót Gőgös Zoltán államtitkár úrnak, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkárának. GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár : Köszö nöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is szeretnénk egy olyan bejelentést tenni, hogy a miniszter a mai napon azért nem tud jelen lenni ezen a vitán, mert az egyik legnagyobb agrárdiplomáciai sikerre teszünk ma pontot, ug yanis a FAO főtitkárával ma írja alá azt a megállapodást, amely alapján Budapest a világ egyik FAOközpontja lesz. Azt gondolom, hogy ez egy nagyon fontos történet, és nagyon nagyra értékeli a magyar agrárdiplomáciát. (Taps a kormánypárti padsorokban.) A F idesz képviselőcsoportja „Vidékfejlesztés vagy falurombolás?” címmel politikai vitanapot kezdeményezett. Akár még üdvözölhetnénk is a kezdeményezést, ha, mondjuk, azzal a címmel érkezett volna, amit a képviselő úr a tegnapi napirend előtti felszólalásának adott, hogy a vidék élni akar - elegánsabb lett volna, azt gondolom. De bízom benne, hogy ez ettől még egy nagyon konstruktív és nagyon jó színvonalú szakmai vita lesz. Jó alapot adnak talán hozzá az elmúlt időszak törvényi vitái, amire többen mondják, hog y eléggé ritka kivétel volt a jelenlegi parlament működésében, amikor tényleg szakmai ügyekről szakmai alapon vitatkozhattunk. Azt gondolom, ez a vita is akkor lesz sikeres és eredményes, ha ennek a feltételnek megfelel. Azzal szeretném kezdeni a mondandóm at, hogy egy kis rövid előzményt, történeti áttekintést adnék néhány gondolatban, hogy hol is tartunk most, illetve mi volt az, ami ahhoz vezetett, hogy erről az ügyről egyáltalán ilyen szinten és a parlament keretei között is ilyen szintű vitát kell hogy folytassunk. Én a rendszerváltásig mennék vissza, amikor is, azt hiszem, valamennyien megerősíthetjük, hogy az akkori történések legnagyobb vesztese a vidék volt. Miért mondom ezt? Azért mondom ezt, mert volt ugyan egy nagy hurráoptimizmus, de nem voltak i gazából gazdasági alapjai. Sajnos az emberek, a vidéki emberek talán a leghamarabb rájöttek arra, hogy nagyon komoly gazdasági problémák következnek be, amiben a legnagyobb hátrányt ők fogják szenvedni. Arra gondolok elsősorban, hogy az akkori gyárátalakít ások, bezárások legelőször nyilván a bejáró dolgozókat érintették az elbocsátások kapcsán is. Nagyonnagyon nehezen lehetett akkor ebből gyorsan és rövid idő alatt bármilyen utat találni. A másik, hogy a korábbi évek központosítási sérelmei miatt nagyon s ok önkormányzat, kihasználva a természetesen nagyon jogos önállóságot és autonómiát, új rendszerben kívánta működtetni az intézményrendszerét, aminek, azt gondolom, akkor és a mai napig sem nagyon találtuk meg az anyagi forrásait. Korábbi sérelmek miatt me ntek szét oktatási intézmények, egyéb intézményrendszer. Azt gondolom, ennek a hatásait a mai napig érezzük.
