Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. március 27 (60. szám) - „Vidékfejlesztés vagy falurombolás?” címmel politikai vita - ELNÖK (dr. Áder János): - GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár:
1428 Hozzáteszem, hogy erre azért az akkori kormányzati szándék is rásegített, hiszen olyan programok indultak - természetesen nagyon pozitív programok, iskolaépítések, tornateremépítések , amelyeknek viszont, úgy gondolom, akkor nem voltak meg igazából a hosszú távú hatástanulmányai, nem vettek figyelembe nagyon sok mindent, mondjuk, a néhány évvel későbbi gyereklétszámot, demográfiai ügyeket, foglalko ztatási ügyeket. Magyarul, volt egy olyan program, amely abban az irányban ment, hogy itt mindenkinek önállónak kell lennie, és mindent majd állami segítséggel megoldhat. De ennek sajnos az akkori időszakban nem nagyon voltak meg a gazdasági alapjai. Azt i s szeretném jelezni, hogy nyilván a fő foglalkoztató és a fő gazdasági hátteret adó mezőgazdaság is elég komoly traumán esett át. Az akkori törvénykezés soksok hibát vétett - ez határozott véleményem. Ez igaz a szövetkezeti törvényekre, igaz az akkori föl dtörvényekre, nem beszélve a kárpótlási törvényről, ami teljesen leértékelte a termelőalapokat. Ez igaz a földre is, hiszen fillérekért juthattak hozzá nem mezőgazdaságból élő külső személyek földtulajdonhoz, aminek a kínjait a mai napig nyögjük, hiszen ór iási pénzek kellenek arra, hogy ezeket a birtokviszonyokat, amelyek akkor kialakultak, helyre tegyük. Ekkora ostobaságot rajtunk kívül ország még nem csinált Európában, hogy egy működő termelőalapot akkor teljesen szanaszéjjel zavart, és az akkori gazdaság i alapokat teljesen tönkretette, hiszen hosszú évtizedek kellenek, mire ez újra rendeződhet. Ami ma a vidék egyik nagy problémája, az egyik alapvető hiba ez volt abban az időszakban. Úgy gondolom, hogy egyébként maga a jelenség a vidékpolitikában - az elvá ndorlás és a vidéki lét nehezedése - nem egy tipikusan magyar ügy. Nekünk volt néhány olyan ügyünk, ami erre még rásegített, ez egy európai ügy is volt. Azt is szeretném jelezni, hogy az Európai Unió is csak a kilencvenes évek végén látta be, hogy más úton kellene haladnia, hiszen akkor kezdte el az Agenda 2000 kapcsán azt a fogalmat használni, hogy vidékfejlesztés. Korábban az egész európai támogatáspolitika tipikusan csak az agrárium irányát célozta meg. Ekkor indult meg egy másfajta filozófia, amely a KA Preform keretében is jelentkezett. Ekkor jöttek be vagy jelentkeztek azok a források, amelyeket már mi is mint előcsatlakozásra kijelölt országok, élvezhettünk. Ilyenek voltak a PHARE- és a SAPARDprogram. Nyilván ennek kapcsán én is arról szeretnék beszé lni, hogy körülbelül a 2000es évtől vagy a 2002 utáni időszaktól milyen támogatási lehetőségek és milyen kedvezmények érintették a vidékpolitikát, és milyenek fogják majd érinteni a jövőben. Ezekben azért bízunk nagyon, mert azt szeretnénk, ha azt a fajta gazdasági hátrányt, amelyet most jelenleg a vidék szenved, ezekkel a programokkal, ezekkel a támogatási lehetőségekkel némileg orvosolni lehet, és talán egy jobb szerkezetű, komolyabb foglalkoztatással bíró vidékpolitikát tudunk ezzel megvalósítani. Ahogy jeleztem, az első társfinanszírozott program a SAPARD előcsatlakozási program volt. Ez a tíz keletközépeurópai országban a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés területén adott forrásokat. Először 2000ben elfogadásra került, nálunk 2002 őszén tudtuk elindí tani előkészítési problémák miatt. Ez azt jelenti, hogy két évet késtünk ebben a dologban, de nem azt jelenti, hogy nem tudtuk ezeket a forrásokat időben lehívni. Szeretném jelezni, hogy ez közel 60 milliárd forinttal segítette a magyar agrárium és a vidék fejlesztését. Ebben hat jogcím volt: a mezőgazdasági vállalkozások fejlesztése, a mezőgazdasági és halászati termékek feldolgozása, a vidéki infrastruktúrafejlesztés, a technikai segítségnyújtás, és 2003 végétől elindult a SAPARD klasszikus vidékfejleszt ési programja, a falufejlesztés és felújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme, a tevékenység bővítése, alternatív jövedelemszerzést biztosító gazdasági tevékenységek fejlesztése. Ez már egy tipikusan európai uniós vidékfejlesztési program vo lt, szeretném még egyszer hangsúlyozni, 2004. április 30i zárással, amelynek a kifutása nyilván a mai napig tart, hiszen voltak olyan beruházások, amelyek több évre húzódtak el, és olyan ütemezésben készültek, hogy most van a végfázisa. Úgy gondolom, az e lső félévben minden kifizetésen is túl leszünk. Ez közel 60 milliárd forint. Magyarul, a teljes összeg lekötésre került a SAPARDforrásokból.
