Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. március 20 (58. szám) - Az Országos Rádió és Televízió Testület 2006. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az Országos Rádió és Televízió Testület 2006. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. JÁNOSI GYÖRGY, a kulturális és sajtóbizottság alelnöke:
1315 Igazából én igazságosságot és nem számon kérhető dolgokban kegyelmet szeretnék kérni az ORTTnek, és arra kérni a parlamenti frakciókat, hogy vizsgálják felül a beszámoló elfogadása vagy nem elfogadása kapcsán kia lakított eddigi álláspontjukat. Néhány konkrét dolog: ismét előjött az RTL és a TV2 szerződésének meghosszabbítása. Csak emlékeztetem valamennyiünket, ezt a vitát egyszer már lefolytattuk a 2005. évi tevékenységről szóló beszámoló kapcsán. Alaposan körbejá rtuk, és meghozta a parlament a döntését a beszámoló elfogadásáról. Amit Gulyás képviselő úrnak szeretnék mondani: nagyon pontosan idézte a médiatörvényt, amely kimondja, hogy nem hosszabbítható meg a szerződés, ha súlyos és ismétlődő törvénytelenségeket k övet el egy műsorszolgáltató. Az a probléma, hogy az ismétlődő jelleg borzasztó könnyen megállapítható, mert ha kétszer valaki ugyanazt elköveti, az már ismétlődő. A probléma a súlyos minősítő jelzővel van, mert a tekintetben viszont a médiatörvény semmily en eligazítást nem ad az égvilágon, így teljesen reménytelen lenne az ORTTnek bíróságra járni ezekben az ügyekben, mert akkor bekövetkezne az, hogy még az a működési költség is elégtelen számára, amit egyébként mi törvénytelenül évről évre átcsoportosítha tóvá teszünk a költségvetésből befolyt összegekből. De ezt a kérdést is már igazából körbejártuk. Amit Gulyás képviselő úr mondott a Lánchíd Rádió kapcsán, az mérvadó számomra, és mérvadó kell hogy valamennyiünk számára legyen. Gulyás képviselő úr azt az e gyszerű kérdést tette fel, hogy lehet erről beszélni, de nézzük meg, hogy születette törvénytelenség, jogszabályba ütköző dolog történte, vagy megfelelt a jogszabályi előírásoknak mindaz, ami ennek kapcsán történt. Szeretném leszögezni: igen, törvényes v olt, mindenben megfelelt a jogszabályi előírásoknak, így aztán én csak azt kérem az ellenzéki képviselőktől, hogy minden más területen is ennek a kérdésnek a mentén vizsgáljuk meg, hogy az ORTT tevékenysége milyen volt, megfelelte a jogszabályi előírásokn ak avagy sem, vagy úgy is feltehetném a kérdést, hogy kellő jogi kapaszkodókat adnake a jelenlegi törvények és jogszabályok az ORTT számára, hogy egyértelműen viselkedjenek ezekben az ügyekben. Fölvetődött az egyharmadegyharmadegyharmad kérdése. Nem han gzott még el, ezért szeretném világosan lefektetni, Pető Iván elnök úr elmondta, hogy ez tízéves gyakorlat, és teljesen természetes, hogy mindig az ellenzék veti fel ezt a kérdést. Szeretném elmondani, hogy ezt a magyar médiajogba a BBCmodellből vettük át , a BBC etikai kódexéből származó tétel. Kicsit ott a demokráciának meg a jogállamiságnak nagyobb hagyományai vannak, mint nálunk. Az viszont igaz, hogy nálunk meg egészen más társadalmi és politikai viszonyok vannak. Döntés kérdése egyébként, hogy ezt a m odellt vesszüke át vagy valami más modellt, ebben is azt gondolom, hogy előbbutóbb dűlőre és egyezségre kell majd jutni akkor, amikor a médiaszabályozás kérdéseit vesszük elő. De itt a kormány megjelenése kapcsán hadd reflektáljak mindarra, amit Lukács T amás képviselő úr mondott, ugye, az őszödi beszéd egy elemére utalva, amiben a miniszterelnök azt mondta, hogy a reformokhoz, a társadalmi átalakításhoz meg kell nyerni a sajtó és a média világának vezető képviselőit és munkatársait. Sokféleképpen lehet ér telmezni ezt a dolgot, én ezt pontosan tudom. De egy dologra szeretném fölhívni a figyelmet: a világon mindenütt és Magyarországon is minden eddigi kormányzat kitüntetett szerepet szánt annak, hogy időről időre konzultáljon a sajtó vezető képviselőivel, me rt elemi érdeke fűződött ahhoz, hogy ne félinformációkból, rémhírekből tájékozódjon a közvélemény, mert erre sajnos nagy fogékonyság van a magyar sajtóban, hanem első kézből, okokra, összefüggésekre, szándékokra, törekvésekre pontosan rávilágítva mondhassa el a kormány, hogy ténylegesen mit akar. Még egyszer mondom: ezt lehet úgy is értelmezni, ahogy Lukács képviselő úr mondta, hogy szócsőként akarja használni egy kormány az újságírótársadalom vezető képviselőit, de hadd kérjem mindannyiunktól: adjuk meg a zt a jó szándékú esélyt a mindenkori kormánynak, nemcsak ennek, ami eddig volt, hanem ami ezután lesz, annak is, hogy ezzel az eszközzel élhessen a jelenlegi sajtó-
