Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. március 20 (58. szám) - Az Országos Rádió és Televízió Testület 2006. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az Országos Rádió és Televízió Testület 2006. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - BÓKAY ENDRE (MSZP):
1300 hogy a tisztelt Ház tárgyalta ezt a törvényjavaslatot, csak az utolsó pillanatban az SZDSZ mellől a nagyobbik kormánypárt, az MSZP kihátrált, ezek után semmilyen tör vény nem született. Úgyhogy itt a felelősség a tisztelt kormánypárti képviselőké, természetesen az ellenzéké is, hiszen számtalan egyeztetésen vettem magam is részt például az MDF képviselőjeként, és bíztam benne, hogy a végén csak történik valami megállap odás. (16.30) A harmadik, amit szeretnék mondani: minden frakció kimondta, én úgy látom, hogy egy új médiatörvényre van szükség. Volt, aki ezt burkoltan mondta, volt, aki ezt úgy, mint én, kimondta. Én azt gondolom, hogy… - majd egy újabb kétpercesben foly tatom. Köszönöm szépen. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Felszólalásra következik Bókay Endre, az MSZP képviselője. Parancsoljon, öné a szó. BÓKAY ENDRE (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Arra szeretnék rávilágítani első kérdésként, hogy me ddig terjed az ORTT hatásköre, illetve felelőssége, tehát számon kérhetünke mindent az ORTTn, vagy pedig itt a vitában elhangzottak egy része társadalmi kérdésként merül fel, és ennél sokkal szélesebb jelentőségű, tehát nem szűkíthető a felelősség egy te stületre. A magam részéről ezen a véleményen vagyok, és ehhez szeretnék néhány adalékot szolgáltatni önöknek. Az egyik a tájékoztatás, a tájékoztatás egyensúlya. Ismerjük az ORTT által készített beszámolóból, hogy egy műsoron belül ugyanúgy figyelik a tájé koztatás egyensúlyát, mint a műsorok között, tehát egy csatorna által szolgáltatott műsorok között, de ugyanígy figyelik azt is, hogy több műsorszolgáltató, tehát több csatorna között ez a bizonyos egyensúly hol és milyen mértékben valósul meg. Az egyik il yen: szeretném jelezni, hogy a műsoroknál egy képviselőtársunk rosszul idézte, hiszen azt mondta, hogy az ORTT testületi tagsága úgy tevődik össze, hogy egyharmadot a kormány jelöl, egyharmadot a kormánypártok és egyharmadot pedig az ellenzék jelöl. Ez egy tévedés, ez a műsor összetételére vonatkozik. Azért szeretném ezt kijavítani, mert eddig ez itt nem hangzott el. Tehát ez egy bevett gyakorlat, nemcsak magyar sajátosság, hanem egy bevett nemzetközi gyakorlat. Ez szerintem elfogadható, nem sérti a tájékoz tatási egyensúlyt. A másik ilyen alapkérdésnek vélem, hogy a médián belül megszerezhető információk esetében a hallgatók, a nézők, az érdeklődő állampolgárok vajon kapnake kellő tájékoztatást, pró és kontra érveket ahhoz, hogy saját véleményt alakítsanak ki, vagy ma még elsősorban ez a vélemény egyfajta hírcsatornára korlátozódik, tehát kiki, valamelyik politikai tábor a maga híreit, a maga csatornáját nézi, és abból alakítja ki a véleményét. Énszerintem ez utóbbi a jellemző inkább a magyar társadalomra, tehát azok, akik a politika iránt inkább nagyobb érdeklődést mutatnak, egyegy csatorna köré csoportosulnak, és onnét szerzik az információkat. Jó ez? Természetesen nem jó ez az állapot, az lenne célszerű, ha a média tudná magát függetleníteni részben ezek től a szerepektől, és egy olyan mértéket adna, ami azt jelentené számunkra, a nézők számára, hogy egy viszonylag független szakmai vélemény alapján tudják kialakítani a saját nézeteiket és a saját világukat, illetve ezzel kapcsolatos dolgaikat. A másik ily en alapkérdésnek azt tartom, hogy a médiában - ahogy itt többször is felmerült - eluralkodott a szenzáció, a bulvárosodás, tehát sokszor a média olyan dolgokat mutat be, aminek a jelentősége jóval csekélyebb a mindennapi életünkben, társadalompolitikai és közéleti megjelenésében. Sajnos ezek a képek, mivel a média törvényszerűen úgy működik, hogy mindig, ami szenzáció, azt sokkal inkább vezeti elő, sokkal nagyobb súlyt ad ennek, ez túlsúlyba kerül, és nem valós képet, tehát könnyen valótlan képet állít Magy arország jelenkori helyzetéről. Erre
