Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. március 20 (58. szám) - Az Országos Rádió és Televízió Testület 2006. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az Országos Rádió és Televízió Testület 2006. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - BÓKAY ENDRE (MSZP):
1301 különösen ügyelnünk kellene, és ezt érdemes lenne talán visszafordítani valamilyen módszerrel, de hogy hogyan lehet, ezt ma a magam részéről még nem tudom. A harmadik ilyen kérdés a szakma, hogy mennyire szakmai egyegy ilyen vitaműsor, a vitavezetők. Gyakran politikusok különkülön ülnek le, egyegy tábor képviselői nem egyszerre vannak ott; ritkább az, amikor úgy folyik a vita, hogy egy kormánypárti és egy ellenzéki képviselő vitatkozik egymással. De ebben az esetben i s úgy vélem, néhány esetben a műsorvezetők beavatkozhatnának egy szakmai felkészültséggel, és olyan irányba terelnék a vitát, hogy egyértelművé váljon a néző részére, hogy ki milyen érveket használ, illetve hallgat el, mert ez utóbbival is a tájékoztatás p ontatlanságát, illetve egy bizonyosfajta félretájékoztatást lehet elérni. A magam részéről egyetlenegy dolgot hoznék föl, és azt kérem, hogy a példába ne kapaszkodjanak bele, mert nem ez a lényeges. Nemrégiben egy reggeli tévéműsort néztem, és ott a vitába n a munkanélküliségről volt szó. Mire az illető politikus elmondott mindent, hál’ istennek egy felkészült vitavezető, aki vezette a műsort, megkérdezte: uram, ön tudja azt, hogy például naponta több mint húszezer ember jár át dolgozni Magyarországra szomsz édos országból? Természetesen ez némi zavart is okozott. Ez azért lényeges, mert ebben a pillanatban a nézők sokkal pontosabb képet kapnak, tehát nem egy abszolút munkanélküliségről tájékoztatják őket és egy, úgymond, elég negatív számról, hanem arról, hog y ennek a munkanélküliségnek van egy háttere, hogy szakképzett munkaerőre igenis szükség van, milyen szakképzett munkaerőre van szükség elsősorban Magyarországon. Ez még orientálná is a nézőt, hogy milyen pálya felé irányítsa a fiát, a gyermekeit. Félek at tól is, hogy nincs egy biztos értékrend, tehát nem alakult ki. Nagyon sokszor a műsorvezetők visszavonulnak - éppen a nagyon sok kritikától, amit a politikától kapnak - attól, hogy a saját értékrendjüket megmutassák, illetve azt megpróbálják felvezetni. Ez azért rossz, mert tulajdonképpen csak pártos vélemények kerülnek elő, főleg azokban a kritikus műsorokban, amelyekre itt is nagy hangsúlyt fektetünk. Ezeket már nem az ORTT felelősségének tartom, elsősorban olyan társadalmi felelősségnek tartom, hogy a po litikai pártok mennyire tudnak mértéktartóak, visszafogottak lenni a médiamegjelenésük során. Azt tudjuk, hogy a politikának nagyon fontos, a politika úgy ítéli meg, hogy csak akkor él és létezik egy politikus, akkor jelenik meg, ha a médiában rendszeresen teret kap, a médiában tud szerepelni. Sajnos ez azért nem teljesen igaz. Biztos, hogy van egy bizonyos limit, egy vonal, ahol erre szükség van. Például az amerikai elnökválasztásnál is, nagyon jól tudjuk, hogy Bush elnök első megválasztása során messze ne m kapta meg ellenfelével szemben a médiatámogatást, mégis képes volt győzni. Tehát ezt nem érdemes annyira abszolutizálnunk, itt valamiféle mértéktartást kellene a mi részünkről bevezetni. Egy másik kérdés: Tellér képviselőtársam említette itt - mondom, mi ért ne - a Mónika showt és a filmekkel kapcsolatos véleményét. Mindkét esetben mélyen egyetértek vele, de magával az eljárással csak részben. Tehát én úgy érzem, hogyha ezeket a showkat vagy ezeket a műsorokat megtiltja az ORTT, ettől még az igény nem sz űnik meg rájuk. Sajnos a média úgy működik, hogy elsősorban a nézettség és az ehhez kötődő reklámbevételek adják meg ezeknek a médiacsatornáknak a lehetőséget, és a monopolhelyzet helyett inkább erre törekszenek, tehát minél inkább nézettek legyenek, minél több bevételhez jussanak, azzal együtt, hogy a magam részéről abszolút nem értek egyet ezekkel a képekkel és ezekkel a szolgáltatásokkal. Én ebben az esetben inkább a társadalom kulturális állapotának javításában látom a lehetőséget, tehát ha ezek nem les znek nézettek, ha az emberek azt mondják, hogy kérem, én ilyen műsort nem vagyok hajlandó fogyasztani, akkor maga a csatorna fogja vissza ezeket a szolgáltatásokat, és nem fogja a közvetítést levezetni. Ugyanígy az erőszakos filmek esetében rendkívü l rossz az a műsorpolitika, amit folytatnak. Teljesen egyetértek önnel, ahogy ezek az erőszakos filmek mennek, mindig van egy abszolút hős, aki megküzd mindenért, megváltja a világot, és kész, vége. Ennek nemcsak ez a hatása, hogy az erőszak túlburjánzik a médiában, hanem egy olyan hatása is van, hogy az emberektől elveszi a cselekvés kényszerét, tehát az ember mindig úgy érzi, hogy rajta kívül van egy erő, aki képes mindent elintézni, és az ő számára nem muszáj ez a cselekvés. Ezt a példát azért hozom fel, mert ismert
