Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. március 20 (58. szám) - Az Országos Rádió és Televízió Testület 2006. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az Országos Rádió és Televízió Testület 2006. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - PETTKÓ ANDRÁS, az MDF képviselőcsoportja részéről:
1297 A fogyasztói kiadások pro blémakötegének megértéséhez még azt is hozzá kell tennünk, hogy a digitális televíziós szolgáltatások eddigi tapasztalatai azt mutatják: a potenciális fogyasztó nehezen meggyőzhető, és nem egykönnyen szánja rá magát a jelzett kiadások vállalására. Ennek va lószínűsíthetően nem csak a pénz az oka; sokkal inkább arról van szó, hogy a néző rendszerint meg van elégedve a jelenlegi analóg szolgáltatások mennyiségével és minőségével. Ezzel eljutottunk oda, ahova az internetszolgáltatási piac is már régen megérkeze tt, vagyis oda, hogy lenne tartalom és hozzá használható kiforrott technika is, a fogyasztó viszont nem kér belőle, vagyis úgy akar netpolgár lenni, hogy maga szabja meg a kereteket, és nem tart igényt a globális tartalomipar grandiózus termékeire. Ezért k érdezem újra: a digitális átállás stratégiájának kidolgozása előtt vagy helyette nem a tartalom kérdéseivel kellene előbb foglalkoznunk, nem az értékorientált médiafogyasztás alternatíváit kellene most és rögtön vizsgálnunk, akár az ORTT vezetésével? Szeri ntem igen, és csak utána lenne érdemes foglalkozni a technikai kérdésekkel. Ha megfordítjuk a sorrendet, és először a műszaki előrelépésekre koncentrálunk, bekövetkezhet az, amit az internet fejlődésében is tapasztalunk: a befektetők az igények felkeltését az extremitással, a primitív érzéki műfajok brutális piacra erőszakolásával próbálják megoldani. Szeretnék kitérni még egy technikai kérdésre: a digitális átállás stratégiája, mint idéztem, az információs társadalom hírközlési infrastruktúrájának, azon be lül is a digitális műsorterjesztésnek a fejlesztését tűzi ki célul, platformfüggetlen, technológiasemleges megoldásokat preferál. Úgy vélem azonban, hogy ma még beláthatatlan, hogy milyen formátumok és eszközök lesznek végül is a nyertes, elfogadott rendsz erek. Gondoljunk csak arra, hogy a mobilvilágban milyen változások játszódtak le: minden, amit terveztek, az megbukott, például a WAP, és amire csak melléktermékként gondoltak, az piaci visszaigazolást kapott, például az SMS. Ugyanez játszódhat le a digitá lis műsorterjesztés területén is. Ugyanis már most jelen vannak a kifejezetten a televíziós műsorterjesztés céljait szolgáló digitális platformok mellett az egyéb általános célú hozzáférést lehetővé tevő, szélessávú technológiák is, mint például az ADSL va gy az elképesztően nagy sávszélességekig továbbfejleszthető és a lakásokig is eljuttatható fényvezetős rendszerek. Ehhez jönnek még a műholdas és kábeltelevíziós műsortovábbítási, illetve műsorszórási digitális technikák. Ebben a rikító technikai tarkaságb an és egymásra épülő rendszerekben a szabályozás eleve nagyon kis mozgástérrel rendelkezik. (16.20) Előre látható - a feltételek adottak ehhez , hogy a piaci szereplők technikai kerülőutakat dolgozhatnak ki, ha részükre hátrányosnak ítélt szabályozás kerü l megvalósításra. A rendelkezésre álló eszközök és a technikák átstrukturálásával mindig képesek lesznek az érvényes szabályozás felülírására, megkerülésére. Természetesen nem állítom, hogy vannak ilyen szándékok, de a túlzottan infrastrukturális médiaszem léletnek számolnia kell ezzel az eshetőséggel is, szemben a felfogásom szerint helyes értékközpontú tartalomszolgáltatással. Engedjenek meg még egy határozott kijelentést: úgy vélem, az elmúlt évtizedben az informatika, a távközlés és a konvergáló elektron ikus média társadalomformáló erejű változásokat eredményezett. Bátran kijelenthető, hogy technikailag lehetővé vált az információ, a széles értelemben vett emberi tudás minden formájának digitalizálása, s ennél fogva tárolása, feldolgozása és szállítása. V agyis létrejöttek a tudásalapú társadalom infrastrukturális alapintézményei. Sajnálatos, hogy a digitális átállás stratégiája - a MeH honlapján olvasható - csak ezeknek a struktúráknak a kezelésével foglalkozik, a tartalmi alapkérdések szabályozását nem vá llalja fel. Ez a szemlélet és a gyakorlat nem ad értelmezhető válaszokat a jövő nagy médiapolitikai kérdéseire. Úgy hírlik kormányzati körökből, hogy a nemzeti audiovizuális médiastratégia lesz majd hivatott a hiány pótlására. De ebből sajnos még egy sort sem láttunk. Mi történt még 2006ban? Országgyűlési választások. A műsorszolgáltatók - egykét üdítő kivételtől eltekintve - továbbra is bebizonyították, hogy számukra csak a két nagy párt létezik, annak ellenére, hogy az ORTT és a Választási Bizottság is többször felhívta arra a figyelmet, hogy a
