Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. március 20 (58. szám) - Az Országos Rádió és Televízió Testület 2006. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az Országos Rádió és Televízió Testület 2006. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - DR. PETŐ IVÁN, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
1291 - még egyszer mondom - elsősorban a dicséret hangján szeretné k beszélni erről a beszámolóról is, miként az előzőekről is. Miközben a beszámoló maga korrekt, és ahogyan említettem, adatgazdag, az ORTT tevékenységének bizonyos elemeit természetesen méltányolva és a tevékenység nehézségeit ismerve is, azt kell mondanom - mint azt a kétperces felszólalásomban és a bizottsági ülésen is jeleztem már , hogy az ORTT beszámolóját nem tudom elfogadni, alapvetően két lényeges ok miatt. Ez a két lényeges ok a frekvenciapályáztatások ügye és a Műsorszolgáltatási Alap felhasználá sa. Azért is említem ezt a két ügyet, mert mindkét ügy olyan, hogy nem egy év tevékenysége - ha tetszik , ami itt a kifogás tárgyát képezi, hanem tulajdonképpen mindkét ügyben az ORTT elmúlt tízéves tevékenységének kritikája is megfogalmazható. Ennyiben j elezni is kívánom, hogy ebben az ügyben nem létezik a személyi kontinuitás, úgy látszik, intézményi problémáról van szó, és az ORTT ebben a struktúrában nem képes ezekkel a problémákkal megküzdeni. Ez nem a mostani beszámoló tárgyához tartozik szorosan, de megemlítendő, hogy az ORTT alakulásakor, amikor a plurális televíziózás elindult Magyarországon, eleve igen viharos körülmények között bírálták el és döntöttek végül is a földi sugárzású két, ma kereskedelminek nevezett televízióról. Per tárgya volt, hogy a döntés egyáltalán jogszerű volte. Véleményem szerint nem volt az, és csak akkor zárult le ez az ügy - nem bírósági döntéssel , amikor egy felperes, aki sérelmezte a döntést, mint jogalany megszűnt létezni. Azóta is visszatérő probléma az ORTT döntése a frekvenciapályázatok ügyében. Itt több képviselőtársam említette a tavalyi döntést a két kereskedelmi televízió frekvenciahasználati hosszabbításáról. Az előző évben erre hivatkozva ugyancsak nem fogadtam el az ORTT beszámolóját. Nyilván nem lenne méltán yos ezt minden évben újra meg újra említeni, és ezt okként felhozni arra, hogy az ember nem fogadja el a beszámolót, bár megemlítem, hogy a mások által is említett, az ombudsmannal, ügyészséggel folytatott vita ebben a kérdésben inkább ennek az évnek a ter méke. Most ismerhettük meg, hogy az előző évi kifogások a frekvenciapályáztatás - jobban mondva: hosszabbítás - ügyében nemcsak esetleg képviselői vagy politikusi aggályokkal találkoztak, hanem képviselőktől független tényezők is találtak kifogásolnivalót az eljárásban. Véleményem szerint ebben az évben folytatódott az a rossz hagyomány, hogy a frekvenciapályázatoknál nagyon sokszor - ahogyan erre más képviselőtársak, inkább kormánypártiak kitértek - nem tudják meggyőzni az ügyeket figyelőket, hogy valóban feltétlenül a meghirdetett szempontok alapján döntenek. (15.50) Az ebben az évben meghirdetett rádiópályázatokról felsorolásszerűen beszámol az ORTT beszámolója. A beszámolóból nem derül ki, de máshonnan tudható, hogy volt egy olyan frekvencia, amikor spec iális műsorigénnyel meghirdettek egy frekvenciát, a budapesti 100,3es frekvenciát, majd az ORTT testülete, amikor már beérkeztek a pályamunkák, akkor úgy döntött, hogy az előzetes szempontokat figyelmen kívül hagyva fogja kiadni a frekvenciát. Ki is adta egy nem jegyzett érdeklődő pályázó csoportnak. Ez a pályázó csoport igenigen rövid idő alatt értékesítette az elnyert frekvenciát. Ezen indul most a Magyar Nemzet és a Hír TV által közösen működtetett Lánchíd nevű rádió - azért nevezem nevén, hogy ne legy en félreértés, hogy miről beszélek. Szerintem ahol ilyesmi történik, nem fogadható el a pályáztatás rendszere, és ez nem egyedi eset abban az értelemben, hogy a legenda szerint nagyon sokszor nemcsak politikai, hanem más típusú alkuk is állnak egyegy frek vencia odaítélése mögött. És nyilván amíg az ellenkezőjéről nem tudnak meggyőzni, ezt nehezen lehet tudomásul venni. A másik fő kifogás a Műsorszolgáltatási Alapot illeti, ahogy jeleztem. Itt két érdemi kifogásom van. Az előző évi beszámoló kapcsán is elmo ndtam, hogy ha, nevezzük így: összesúgásokat, és hogy is mondjam, nem átlátható alkukat feltételezünk vagy feltételeznek sokan az ORTT testülete működésében, akkor nem szerencsés, hogy a Műsorszolgáltatási Alap meglehetősen jelentős részét
