Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. március 20 (58. szám) - Egyes környezetvédelmi tárgyú törvények környezeti felelősséggel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. NAGY ANDOR, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
1231 Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! Csak egy rövid felszólalásra vállalkozom, mert nem kenyerem az időhúzás, és nagyon sok minden elhangzott már abból, amit szerettem volna megosztani önökkel. Igazából egy lényeges észrevételt szeretnék tenni, ami egy úgynevezett rendszertani észrevétel lesz. Én valamikor jogi egyetemet végeztem, és ennek kapcsán lenne véleményem arról a módszerről, ahogy ehhez a szabályozáshoz hozzányúltak. De mielőtt ezt megteszem, sz eretnék néhány észrevételt tenni. Csak egyetérteni lehet államtitkár úrral abban, hogy a környezeti felelősség ügye súlyos és fontos ügy, és nagyon is indokolt az, hogy pontos, jól fogalmazott, szigorú és egyben betartható szabályozásunk legyen. Indokolt, mert - ahogy több képviselőtársam és ön is mondta - akár csak a német szemétdömping vagy a csepeli galvániszap ügyét vesszük, ha az államnak nem kellene megvárnia, hogy valamely hatóság kimondja valakinek a felelősségét, akkor sokkal hamarabb cselekedhetet t volna. Ez a szabályozás kísérletet tesz arra, hogy ez lehetővé váljon. Az indokoltság tehát mindenképpen adott. Nagyon örültem volna annak - s ebben egyetértek Kékkői képviselőtársammal , ha nem 2007ben, hanem 2006ban került volna sor a 2004ben elfog adott EUirányelv jogharmonizációjára, akkor lehetséges, hogy a német szemétdömpinget is egészen másképp élhettük volna meg, nagyobb lett volna az állam mozgástere. Mi az az úgynevezett rendszertani észrevétel, amire szeretném felhívni államtitkár úr figye lmét? Ha jól értem, a szaktárca azt a megoldást választotta, hogy a környezeti felelősség szabályozását általános szabályként a környezetvédelmi törvénybe - mint egy kerettörvénybe - foglalta bele, az úgynevezett speciális szabályokat pedig a másik három f ontos törvénybe - a hulladékgazdálkodásról, a vízgazdálkodásról és a természetvédelemről szóló törvénybe - tette. Ez is egy megoldás, de felvetném azt a gondolatot, hogy ha már ennyit vártunk, akkor nem lett volnae célszerűbb és egyben szigorúbb meg komol yabb is, ha a környezetvédelmi törvény mint kerettörvény helyett a polgári törvénykönyvbe tettük volna bele ezt az általános szabályozást. A mai magyar jogrendszerben mind a Ptk., mind a büntető törvénykönyv, mind az államigazgatási eljárási törvény foglal kozik környezeti felelősséggel, mindegyikben van erre utalás, de igazából egyikben sincs. Amikor a bizottsági ülésünkön a legfőbb ügyész volt a vendég, ő maga is azt javasolta, hogy minél hamarabb kerüljön sor a büntető törvénykönyv módosítására abban az é rtelemben, hogy legyen annak egy külön fejezete, amely kizárólag környezetvédelmi bűncselekményekkel foglalkozik. Felvetném tehát még most is, ahelyett, hogy a környezetvédelmi törvényt használjuk általános szabályzóként kerettörvény jelleggel, nem lennee indokoltabb a polgári törvénykönyvet használni erre a célra. Csak üdvözölni tudom, hogy - ha minden jól megy - végre lesz Magyarországon környezetvédelmi ügyekben is biztosítékadási kötelezettség, sőt ha jól értem, ezentúl környezetvédelmi biztosítás köté sére is kötelezhetnek hatóságok olyan vállalkozásokat, amelyek környezetvédelmi tevékenységet folytatnak. Örvendetes az is, hogy lehetőség van széljegyként jelzáloggal terhelni annak a gazdasági társaságnak vagy magánszemélynek az ingatlanvagyonát, aki kör nyezetvédelmi tevékenységet folytat. Az is jó dolog, hogy ha előre látható, hogy az állami költségek az ingatlanvagyonból nem elégíthetők ki, akkor akár az ingóra is lehet ilyet terhelni. S az is pozitívum, hogy van úgynevezett értékklasszifikáció - ahogy ön említette - a védett természeti értékekkel kapcsolatban. Ez is megnöveli majd az állam, a környezetvédelmi hatóságok mozgásterét. Mondtam tehát számos olyan dolgot, ami szerintem pozitív, a szándékot is pozitívnak tartom, és mi sem akarunk mást, mint eg y tisztább és szebb Magyarországot, mégsem tudom teljes szívvel támogatni ezt a javaslatot, elsősorban amiatt, amit az előbb mondtam, hogy én másképp nyúltam volna hozzá a rendszerhez abban az esetben, ha erre lehetőségem lett volna. Nem tartom ellentmondá snak azt, amit Kékkői Zoltán mondott - tehát nem értek egyet Gusztos Péterrel - a késlekedés kapcsán, mert van jelentősége annak, hogy mikor kerül jogharmonizációra a 2004es irányelv, mert - mondom még egyszer - ha 2005ben vagy 2006ban ez megtörtént vol na, akkor talán a német szemétdömpinggel is egyszerűbben el tudtunk volna bánni.
