Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. március 20 (58. szám) - Egyes környezetvédelmi tárgyú törvények környezeti felelősséggel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1226 Ezen túlm enően mag a államtitkár úr is elmondta, hogy bizony igen gyakran áll elő az a fura helyzet, hogy szigorú szabályaink értelmében megvan a felelőse is annak, hogy kinek kellene a soksok milliót, esetleg milliárdot kitevő munkákat elvégezni, csak aztán amikor megnézzü k, hogy ki az az illető, akkor kiderül, hogy egy vagyonától kiüresített burokcég az, amelyiknek a helytállási kötelezettségének eleget kellene tennie. Helyesen biztosítékadással, biztosítási tevékenységgel ez az anyagi erő pótolható. Ugyanakkor mégis az a helyzet, hogy ez megint csak a saját felelősség alóli mentesülés sajátos esete volna, ezért helyénvaló lenne, ha nem pusztán csak az állam, hanem ha van károsult, a károsult javára is jelzálogot lehetne bejegyeztetni. Ha valóban komolyan akarjuk venni, hog y szigorú szabályokat alkalmazunk, és valóban a kárt okozó természetes személy felelősségét tetten akarjuk érni, akkor ne hagyjuk kibújni, ne engedjük, hogy korlátozhassa még adott esetben kft.alakítással se. Mitől szentírás az, hogy valaki azért, mert kf t.üzletrésztulajdonos volt és utána ügyvezetője is volt annak a kft.nek, ha okozott valami óriási kárt, itt megtiltottuk, és majdan egy másik vállalkozásban teheti ugyanezt? Azt gondolom, helyénvaló lenne bevezetni az úgynevezett zöldpriuszt, aminek a l ényege az, hogy mindaddig, ameddig ilyen tevékenység miatt akár büntetőjogi jogkövetkezmény hatálya alatt áll, akár merthogy ezen kötelezettségének, helyreállítási, kárral kapcsolatos reparálási kötelezettségének nem tett eleget valaki, addig se ügyvezetőj e, se tulajdonosa, semmilyen formában e tevékenység folytatója ne lehessen. Érdemes megfontolni és meggondolni, és lehet, hogy nem kizárólag csak az úgynevezett zöldügyekben ennek a gondolatát. Ez persze fölvet bizonyos alkotmányos elveket, illetőleg azokn ak a sérelmét, olyanokat, mint a tulajdon szentsége. De kérdem én: hát ha valaki kárvallott, az ő tulajdonát nem kell megvédenünk? Az egészséges környezet. Ha valaki kárt okozott, hát mindegyikünk egészséges környezetét veszélyeztette. Az igaz, hogy amit a z előbb elmondtam, és javaslatként most szövegezzük, és nagyon remélem, hogy az általános vita lezárása előtt ezt be is tudjuk nyújtani - de mitől szentírás az, hogy csak az egyébként a mások tulajdonát és mások egészségét veszélyeztető vállalkozói szabads ágát tartsuk tiszteletben? Helyénvaló a másik kettő, legalább ennyire fontos alkotmányos elv érvényesülése érdekében ennek a lépésnek a megtétele. Zöldpriusz - fogalmaztam. Azt gondolom, hogyha ezt a lépést meg tudjuk tenni, akkor teszünk egy lépést a tisz tább és élhetőbb Magyarország érdekében. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most megadom a szót Kékkői Zoltánnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának, 15 perces időkeretben. Parancsoljon, képviselő úr! KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF , a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint már az előttem felszólalók kifejtették, a T/2425. számú törvényjavaslat lényegében az európai uniós jogharmonizáció megvalósítása érdekében született. Ennek keretében módosítja a környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényt, a természetvédelemről szóló 1996. évi LIII. törvényt, a hulladékgazdálkodásró l szóló 2000. évi XLIII. törvényt, valamint a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényt. Első hallásra azt mondhatnánk, hogy ez egy salátatörvény, de nem erről van szó, az előttem felszólalók egyike sem beszélt ilyen megközelítésben. Mint az általán os indoklásban olvasható, az irányelvben foglalt alapvető rendelkezések ma is élnek a hazai környezetvédelmi jogban, egyes esetekben szélesebb körben szabályozva „a szennyező fizet” elvét, más esetben, tipikusan a természetvédelem területén, szűkebben. (10 .40)
