Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. március 20 (58. szám) - Egyes környezetvédelmi tárgyú törvények környezeti felelősséggel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1227 Így ismeri a hazai jog a környezetkárosodás fogalmát, a környezetvédelem veszélyeztetéséért, szennyezéséért, illetve károsításáért való büntetőjogi, polgári jogi, közigazgatási jogi felelősséget. Ez azt sugallja, mintha csak kisebb formai kiigazítások ról lenne szó. Szerintem ez nem egészen így van. Nézzük az Európai Parlament és a Tanács 2004/35/EK irányelvét, ami a környezeti károk megelőzése és helyreállítása tekintetében a környezeti felelősséget határozza meg. A 2004. március 10én jóváhagyott közö s szövegtervezetben 31 pontban sorolja fel azokat az okokat, amelyek szükségessé tették az említett irányelv elfogadását. Már maga ez a tény is arra utal, hogy nálunk sem lehet csupán formai kiigazításokkal elintézni a jogharmonizációt. Tekintsünk csak egykét okot az említett 31 közül. Az 1. pontban: „Sok a szennyezett természeti terület a Közösségen belül, amelyek lényeges egészségügyi kockázatot jelentenek, a biológiai sokféleség csökkenése pedig drámai módon felgyorsult az utóbbi évtizedekben. A cselekv és elmulasztása növeli a szennyezett természeti területek számát, és a biológiai sokféleség még jelentősebb csökkenését eredményezheti a jövőben.” Már ez az egy pont is, mint látható, igen körültekintő jogalkotást igényel. De nézzük tovább a 2. pontban: „A környezeti károk megelőzését és helyreállítását »a szennyező fizet« elvének előmozdításával kell végrehajtani a szerződésben leírt módon, a fenntartható fejlődés elvével összhangban.” Végiggondolták önök, hogy a jelenlegi törvénymódosítással a már meglévő törvény valóban garantálja ezt az összhangot? Vagy a (4) bekezdés: „A környezeti károk fogalma magában foglalja a levegőben lebegő részecskék által okozott károkat is, amennyiben a vizek, a talaj, a védett fajok vagy a természetes élőhelyek károsítását er edményezik.” Gondolják, hogy az említett károk megelőzésére kellő garanciát nyújt a jelenlegi törvénymódosítás? Más megközelítésben még egy pontot idézek, a 29. pontot: „Ez az irányelv nem korlátozza a tagállamokat abban, hogy szigorúbb rendelkezéseket hoz zanak, vagy azokat megtartsák a környezeti károk megelőzésével vagy helyreállításával kapcsolatban.” Az irányelv tehát csak kötelező alapot ad, de a tagországoknak egyúttal lehetőséget biztosít szigorúbb szabályozásra is, a környezeti károk megelőzése és h elyreállítása tekintetében. Mivel ezt az európai uniós irányelvet már 2004. április 21én elfogadták, bőven lett volna időnk ebben a tekintetben is átgondolni a jelenlegi törvényt. Így talán megelőzhető lett volna az illegális, kétes eredetű, külföldről ér kező szemét lerakása is. Az Európai Parlament és a Tanács 2004/35/EK irányelvének végrehajtását illetően többek között ezt olvashatjuk az (1) bekezdésben. „A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelye k szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 2007. április 30áig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.” Mi indokolja azt, hogy három év elteltével az utolsó pillanatban sürgősségi tárgyalással vitatjuk meg az idén április 30á ig vállalt törvénymódosítást? Ha korábban benyújtották volna, talán már jobban, több szempontból is átgondolt, körültekintőbb módosítását tárgyalhatnánk most. A törvénymódosítás érinti a környezetvédelmi törvény fogalomrendszerét is; többek közö tt ilyeneket, mint a megelőző intézkedések, a helyreállító intézkedések, szolgáltatások, eredeti állapot, költségek s a többi. Ebben a tekintetben sem érzem, hogy már teljesen szinkronban lennénk az EUs irányelvekkel. Például a helyreállító intézkedésekke l kapcsolatban az irányelv 2. mellékletében előírtakra hivatkozik, amely a környezeti károk helyreállítása címet viseli, és amelyben egyrészt a vizekben védett fajokban, illetve természetes élőhelyekben okozott károk helyreállítása, másrészt a talaj károso dásának helyreállítása tekintetében állapít meg közös keretrendszert. Ennek szerintem a jelenlegi törvénymódosítás után sem fog kifogástalanul megfelelni a környezetvédelmi törvény. Pedig Garé tekintetében például a talaj károsodásának helyreállítása kellő szabályozás híján még mindig hátravan. Az uniós irányelveket követve már régen intézkedni kellett volna ezzel kapcsolatban is.
