Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. március 19 (57. szám) - „125 éves MTI - Éves jelentés 2005” címmel beszámoló, az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Távirati Iroda Rt. 2005. évi gazdálkodásának ellenőrzéséről; a „125 éves MTI - Éves jelentés 2005” című beszámolójáról szóló országgyűlési határozati javas... - ELNÖK (Harrach Péter): - PETŐ IVÁN, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
1189 Igaz, amit Tellér képviselő úr itt említett, és ami már sokszor volt parlamenti diskurzus tárgya, hogy érdekes helyzet, ha tetszik, abszurd helyzet, hogy 2007 márciusában fogadjuk el a 2005ös beszámolót és a 2006os elképzeléseket a gazdálkodásról, de csak a jegyzőkönyv kedvéért, hiszen a jelenlévők feltehetően tudják, volt olyan négy év, amikor a parlament nem tárgyalta az MTI beszámolóját: 19982002 között. Ilyen módon működő részvénytársa ság nem valószínű, hogy működött még Magyarországon, amelynek a gazdálkodásával a tulajdonos nem foglalkozott négy évig. Abszurd az MTIről szóló, magyarul a hírügynökségi törvény számos más elemében is, és ez a felszólalásom másik eleme, amivel foglalkozn i szeretnék. Feltehetően a jelenlévők tudják, de mégis érdemes elmondani, hogy az MTIről szóló törvény részben hasznosítani akarta az úgynevezett médiatörvény egyéves tanulságait, és más konstrukciót hozott létre a Magyar Távirati Iroda működtetésére, min t amilyet a közszolgálati rádió és televízió működtetésére. Sok szó esik a nyilvánosság előtt az utóbbiak abszurditásairól, talán kevesebb szó esik az MTI működtetésének abszurditásairól. A Számvevőszék elnöke is említette, hogy sajnálja, hogy a hírügynöks égi törvény felülvizsgálata abbamaradt. Itt Halász képviselő úr is érintette azt a témát. Az az igazság - és ennyivel tartozunk azért, ha tetszik, a parlament tevékenységének , hogy a hírügynökségi törvény kritikájában egyetértés mutatkozik a parlamenti p ártok között, és odáig még viszonylag gyorsan el lehet jutni, és el is jutottunk a hírügynökségi törvény felülvizsgálata kapcsán, hogy mi a rossz ebben a törvényben. Hogy abszurd, hogy a parlament plénuma működik közgyűlésként; nyilvánvalóan nem tud eleget tenni a részvénytársasági közgyűlési feladatoknak. Abszurd az a helyzet, amiről itt röviden beszéltem, hogy ha valamiért nem fogadnánk el a részvénytársaság beszámolóját, akkor egy nemzetinek tekintett intézményt fel kellene számolni; és számos más abszur d eleme is van a hírügynökségi törvénynek, erről részben Tellér képviselő úr is beszélt. Ameddig eljutottunk közös munkánk során, a hírügynökségi törvény felülvizsgálata során, az, ha tetszik, a törvény kritikájából levonható következtetések, de az, hogy m ilyen módon lehetne egy jobb konstrukciót létrehozni, az már sokkal bonyolultabb feladat. Egyrészt beleszaladunk abba a problémába, hogy a nemzeti hírügynökségről szóló törvény tartalmi értelemben szoros kapcsolatban van a médiatörvénnyel. A Magyar Televíz ió, a Hungária Televízió Részvénytársaság, tehát a Duna Televízió és a Magyar Rádió számos tekintetben ugyanúgy közszolgálati feladatot végez, mint az MTI. A Számvevőszék speciális tevékenysége révén évente az MTIről jelentést készít, az egyéb közszolgála ti médiumokról nem. De ott is ugyanazt a kritikát elmondhatná, amit az MTIről szóló éves jelentésben. Ha módosítanánk a hírügynökségi törvényt, azzal együtt kellene módosítani analóg módon nyilvánvalóan a médiatörvényt is, akár abban a tekintetben, hogy m eghatározni, hogy a kormány közpénzekből nyújtott támogatását hogyan lehetne a közszolgálati feladatokhoz szorosabban kapcsolni, akár abban a tekintetben is, hogy hogyan lehetne a tulajdonosi jogokat nem az egész Országgyűlés plénuma révén, és nem is túl s ok filter, tehát közvetítő testület révén működtetni. Nyilvánvalóan itt már komoly nézetkülönbség van a pártok között, és nem is csak, ha tetszik, napi politikai indíttatástól vezérelve, hanem nagyon sok kérdésben, ha tetszik, politikai filozófiai értelemb en is. Ezért nem folytattuk a hírügynökségi törvény felülvizsgálatát, hanem abból indultunk ki, hogy a kormányprogramban is szerepel, hogy közszolgálati törvénnyel lehetne számos kérdést rendezni. Abban bízom, hogy ez a közszolgálatiságról szóló törvény va lóban együtt tudja az MTI és az egyéb közszolgálati médiumok ügyeit, legalábbis ezek egy részét kezelni. Most benyújtotta a kulturális bizottság a Számvevőszék által kifogásolt másik részét a megoldandó problémáknak, az alapító okirat módosítását, itt azon ban tudni kell azt, hogy az MTI maga a benyújtottnál, bár nem sokkal, de mégiscsak jelentősen bővebb körben szerette volna módosítani az alapító okiratot, illetve részben a hírügynökségi törvényt. Mint kitűnt, a tulajdonosi
