Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. február 13 (48. szám) - A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. JÁNOSI GYÖRGY, a kulturális és sajtóbizottság előadója:
112 hogy valóban az eddigi jogi szabályozásnak a gyakorlatban sok anomáliáját lehetett felfedezni, ezek közül csak kismértékben rendez néhány problémát, ugyanakkor sokkal nagyobb problémák előtt nyitja meg az utat, méghozzá azon problémák előtt, ami arról szól, hogy ez a tervezet nem kezeli kellőképpen és nem különíti e l azt a két fogalmat, amiből aztán jó döntést lehetne hozni, hogy mi az, hogy nemi érettség, meg mi az, hogy teljesen kifejlett szexuális személyiség, vagy milyen a pszichoszexuális érettség, és azt nagyon jól tudjuk, hogy pontosan 14 és 18 éves korban még ez a pszichoszexuális érettség nagyon instabil és kialakulatlan. Azzal a módosító javaslattal kapcsolatban pedig, amit behoztak, és könnyítést, büntetlenséget ígér annak, aki a kiskorú beleegyezésével készít pornográf felvételeket, egyrészt azt gondoljuk, hogy az egészséges és természetes szexuális fejlődésnek nem része és nem szükséges feltétele, hogy valakiről pornográf felvételeket készítsenek, másrészt ez a lehetőség megnyitja azok előtt az utat, akik a gyermekek gyermekes, intimitás nélküli kíváncsisá gát használják ki, vagy olyan külső kényszereket, amelyek a gyermekekre nehezednek, mint a divat, barátok vagy a korosztályoknak a különféle értékrendbeli problémái miatt keletkeznek benne, ezt próbálja kihasználni, vagy pedig a gyermeki biztonságérzetet, a dependenciaszükségletet próbálja kihasználni. Úgy gondoljuk, hogy ez nem a természetes és egészséges társadalmi fejlődés irányába mutat. Ugyanakkor szeretném felhívni arra a figyelmet, hogy a családjogi törvényünk továbbra is azt mondja, hogy a kiskorúak neveléséért, biztonságáért elsősorban a szülők felelősek, és ezzel a módosítással beengedünk egy büntetlen lehetőséget, amikor ezt a nevelési folyamatot valaki meg tudja szakítani, vagy rossz irányba tudja befolyásolni. Ugyanez a problémánk a rendszertani kérdéssel is, mert nem különíti el azokat a cselekményeket a javaslat, amelyek kifejezetten az egészséges testilelki fejlődést sértik, és nem különíti el kellőképpen azt, ami ettől egyébként független, hogy mást ne mondjak, a terjesztés nem kifejezetten az egyén testilelki fejlődésére hat. Tehát ilyen szempontból nem biztos, hogy jó üzenet az, hogy teljes mértékben a család és ifjúság elleni bűncselekmények közül kiveszünk minden tényállást és minden cselekmény büntethetőségét, mert ez rossz üzenet, mert azt mondja, hogy ez esetleg csak szokás kérdése, nem pedig valami más típusú jogi norma vagy társadalmi norma. Azt gondoljuk, hogy amikor egy ilyen típusú kérdésről beszélünk, célszerűbb lenne ezt jobban és egy kicsit szélesebb körben átgondolva a tisztel t Ház elé terjeszteni, és akkor talán egy olyanfajta javaslat születhet, amelyik nem csúszik bele abba a hibába, hogy itt majd a rövid határidők miatt mindenféle gyors, átgondolatlan módosító javaslatok esetleg még nagyobb kárt okozhatnak a későbbi alkalma zás során. Köszönöm a szót. (Taps az ellenzék soraiból. ELNÖK (dr. Áder János) : Most pedig megadom a szót Jánosi Györgynek, a kulturális bizottság alelnökének és a bizottság előadójának. DR. JÁNOSI GYÖRGY , a kulturális és sajtóbizottság előadója : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottsága február 12ei ülésén tárgyalta meg az előterjesztést. A kultúra, a sajtó és a média világát érintő módosítási szándékokkal a bizottság tagjai alapvetően egyetértettek. Egyetértettek azzal, hogy a javaslat hatályon kívül helyezi a Btk. 213. §ának a) pontját, amely büntetni rendeli azt, aki engedély vagy nyilvántartásbavétel nélkül állít elő vagy terjeszt olyan sajtótermékeket, amelyek előállításához vagy terjesztéséhez engedély, illetve nyilvánta rtásbavétel szükséges. A rádiózásról és televíziózásról szóló törvény hatálybalépésével ugyanis a korábbi engedélyezési rendszer megszűnt, így az időszaki sajtótermékek kivételével az engedélyezési eljárásra való visszahivatkozás értelmét veszítette. A bi zottság tagjai egyetértettek azzal is, hogy pontosítani szükséges a nagy nyilvánosság előtt való elkövetésre vonatkozó értelmező rendelkezéseket, és ezeket összhangba kell hozni az elektronikus hírközlésről szóló törvény fogalomhasználatával.
