Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. február 13 (48. szám) - A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. NYUL ISTVÁN, az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Áder János): - BORSOS JÓZSEF, az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
111 DR. NYUL ISTVÁN , az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság előadója : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az ifjúsá gi bizottság többségi véleményét mondom. A T/1917. számú törvényjavaslatot, amely a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi törvények módosítását tartalmazza, 2007. február 12én az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság megtárgyalta. A kormány képviselője az írásos anyag kiegészítésében elmondta, hogy az Európai Unió Tanácsa 2003ban elfogadott, a gyermekek szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni kerethatározata felszólítja a tagállamokat a szükséges mód osítások bevezetésére. A jogharmonizáció érdekében a megrontás tényállása új rendelkezéssel bővül, és ennek megfelelően módosítani, szigorítani kell a pornográf felvétellel való visszaélés törvényi tényállását is. A kerethatározat által javasolt cselekmény ek többségét a büntető törvénykönyv jelenleg is bünteti. A gyermekkorúakkal létesített szexuális kapcsolatok büntetéssé minősítése a gyermek életkora szerint differenciált. Ennek megfelelően 12 éves életkor alatt szemérem elleni erőszak, 1214 éves életkor között megrontás a bűntény minősítése. A 14 és 18 év közötti fiatalkorúval ellenérték fejében létesített szexuális aktus a gyermek egészséges nemi fejlődését és erkölcsi értékét veszélyezteti, ezért az elkövető megrontás bűntettét követi el, és többéves s zabadságvesztéssel büntetendő. A kerethatározat másik fontos javaslata szerint büntetni kell a gyermekprostitúcióra való toborzást, illetve pornográf tevékenységben való részvételt is. A büntető törvénykönyv mindkét cselekményt bünteti, de a javaslat szigo rítást tartalmaz. A tiltott pornográfia a megrontást jelenti, ezért indokolt ezt a nemi erkölcs elleni bűncselekményekhez sorolni. A büntető törvénykönyv szerint jelenleg is büntetendő az a személy, aki pornográf felvételt nagy nyilvánosság számára elérhet ővé tesz. A jelenlegi javaslat szerint azonban már akkor is szankcionálni kell, ha ez egy vagy több személy számára is elérhetővé válik. A bizottsági ülésen a megengedő részre vonatkozó javaslat módosítása is felvetődött. Nevezetesen, a 1418 éves életkorú fiatal saját részére készíthető pornográf felvétel is alkalmat teremthet a visszaélésre. Büntetendő az is továbbá, aki családon belül hozzátartozója, gondozója sérelmére készít ilyen felvételeket. Tisztelt Képviselőtársak! A jogharmonizációt szolgáló kere thatározat a hazai büntető törvénykönyv olyan módosítását javasolja, ami a gyermekek és fiatalkorúak sérelmére elkövetett szemérem elleni erőszak, illetve megrontás tényét pontosítja, és a jelenleginél jobban szankcionálja. Gyermekorvosként meggyőződéssel vallom, hogy a módosító javaslat gyermekeink fokozott védelmét szolgálja. A bizottság a javaslatot 14 igen szavazattal, 10 nem ellenében és 1 tartózkodás mellett vitára alkalmasnak ajánlja. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (d r. Áder János) : A kisebbségi vélemény ismertetésére megadom a szót Borsos József képviselő úrnak. BORSOS JÓZSEF , az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A kisebbségi vélem ényünk abban fogalmazódott meg, hogy mi csak ezzel a 7., 8. §sal foglalkoztunk, mivel ez a hatáskörünk, és azt gondoltuk az érveink alapján, hogy ebben a formában ez a két szakasz nem kerülhetett volna a Ház elé, és ezért szavaztunk úgy, hogy egyébként íg y nem tudjuk elfogadni általános vitára a teljes törvényjavaslatot. Azért mondtuk ezt, mert egy 2003ban elfogadott kerethatározatra hivatkozva, ennek való megfelelés igényét hangoztatva egy olyan típusú módosítás kerül be a jogrendszerünkbe, ha ezt elfoga djuk, amely egyébként a kerethatározat szerint csak kivételes lehetőség lehet, tehát ezt nem rendeli el kötelezően, másrészt pedig ennek a határideje több mint egy éve lejárt. És annak ellenére,