Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. március 13 (56. szám) - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint az igazságszolgáltatást érintő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. KONDOROSI FERENC igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1073 A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint az igazságszolgáltatást érintő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (Harrach Péter) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint az igazságszolgáltatást érintő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Az előterjesztést T/2158. számon, az alkotmányügyi bizottsá g ajánlását pedig T/2158/3. számon kapták kézhez a képviselők. Megadom a szót Kondorosi Ferenc államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának, 15 perces időkeretben. DR. KONDOROSI FERENC igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitká r, a napirendi pont előadója : Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Az önök elé terjesztett törvényjavaslat két témakört ölel fel: egyrészt a polgári perrendtartásnak a közigazgatás korszerűsítésével összefüggő módosításait tartalmazza , másrészt az igazságszolgáltatással összefüggő más törvényeket, így a bírák jogállásáról, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyáról, továbbá az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló törvényt érinti. A javaslat mi ndkét témakört illetően a közelmúltban fölvetődött kérdések megoldását célozza. Tisztelt Országgyűlés! A polgári perrendtartás közigazgatási perekre vonatkozó XX. fejezetének módosítását a 2006 decemberében elfogadott, a kormányzati szervezetátalakítással összefüggő törvénymódosításokról szóló törvény, valamint az egyes közigazgatási szervek kijelöléséről szóló kormányrendeletek tették szükségessé. A közigazgatás átalakításának egyik elemeként ugyanis jelentősen megnőtt a regionális illetékességgel működő k özigazgatási szervek száma, míg a megyei szinten az eddiginél kevesebb szerv működik. A közigazgatási perek illetékességi szabályait illetően a rendező elv az volt, hogy az ügyfélhez legközelebb eső bíróság járjon el. Mivel 2006. december 31ig ez döntő tö bbségében egybeesett az első fokon eljárt szerv székhelye szerinti megyei bírósággal, a törvény az elsőfokú szerv székhelyéhez kötötte az illetékességet. A regionális szervek számának jelentős növekedésével azonban az ügyfél szempontjából kedvező rendező e lv már csak a kódex szövegének módosításával, az illetékességi ok rendszerének átalakításával tartható fenn. A hatályos Pp. szerint ugyanis sok esetben, például adó- és illetékügyekben, munkaügyi és munkabiztonsági felügyelőségek határozatai esetében, fogy asztóvédelmi ügyekben vagy nyugdíjügyekben az első fokon eljárt közigazgatási szerv székhelye a régió más megyéjében található, amely az ügyfél lakóhelyétől távolabb van, és így a távolabbi megye megyei bíróságához vagy munkaügyi bíróságához lenne kénytele n a felperes tárgyalásra járni. Tisztelt Ház! A törvényjavaslatnak a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács teljes egyetértésével kialakított, Pp.t módosító részének lényege, hogy ezentúl a felperes, vagyis az ügyfél lakó- és tartóz kodási helye fogja meghatározni a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság illetékességét azokban az ügyekben, ahol első fokon a regionális szerv jár el. A megyehatárokat át nem lépő illetékességi szervek, például a jegyző esetében ugyanis a jelenlegi helyzet et nem kell módosítani, az most is az ügyfélnek kedvez. Az országos illetékességű szervek ügyeiben pedig eddig is a Fővárosi Bíróság járt el, mivel speciális szakértelem országosan csak egy bíróság tekintetében biztosítható hatékonyan. A javaslat e tárgykö rben rendelkezést tartalmaz arra nézve is, hogy a 2007. január 1jétől indított ügyekben az
