Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. március 13 (56. szám) - „Az Országgyűlés felhatalmazásának megadásáról, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 22. § (2) bekezdése alapján az M6 autópályává fejleszthető autóút Szekszárd-Bóly közötti szakaszának és az M60-as autópályává fejleszthető autóút Ból... - BÓKAY ENDRE (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - LENGYEL ZOLTÁN (Fidesz): - ELNÖK (Harrach Péter): - HALMAI GÁBORNÉ (MSZP):
1070 Láthatjuk tehát azt, hogy ha arról beszélünk, hogy milyen politikai feladatok vannak, milyen gazdasági kockázatok vannak a jelen előterjesztés kapcsán, akkor kiemelten kell kezelnünk azt, hogy az itt élő emberek számára milyen fontos az, hogy minden körülmények között megépüljön ez az autópályaszakasz, méghozzá a legrövidebb határidőn belül. (11.20) Hadd mondjak néhány adatot arról is, ami itt a vitában felmerült, hogy vajon ki, mikor és mit tett azért, hogy előrébb jussunk ezen az úton. Én 2 002ben lettem országgyűlési képviselő, és a legelső tapasztalatom az volt, hogy általában azok a területek, megyék, régiók tudtak előbbre jutni a fejlesztésekben, akik addigra már kész tervekkel rendelkeztek, akik ezeket a kész terveket az akkori fejleszt ési folyamatokban érvényesíteni tudták, mert azt mondták, hogy nem az államnak kell még a tervkészítést is megfinanszírozni, hanem itt vannak a tervek, tessék ezzel foglalkozni. Mit tettünk mi konkrétan a déldunántúli régióban? Azt képviselőtársaim is eml ítették, hogy az a határozat, amely ezt a fejlesztést most már kötelező érvényűen bevezette, gyakorlatilag egy 2003as határozat volt. De próbáltunk az Európai Unió felé is lépni, hiszen 2004ben volt a déldunántúli régió részéről egy kezdeményezés, amely elment egészen Brüsszelig - sőt, ott átjutott a brüsszeli Bizottság egyik szűrőjén , amely pontosan arról szólt, hogy a helsinki korridor kerüljön be azon fejlesztések közé, amelyeket az Európai Unió finanszíroz. A probléma csupán az volt, hogy mire ezen a folyamaton túlmentünk, addigra 2005 volt, és nem 15 volt a tagállamok száma, hanem 25, és sokkal többen álltak sorba azért, hogy ezekből a fejlesztésekből európai uniós pénzek segítségével ők is részesülhessenek. Ezért tehát én joggal állítom azt, hogy mi ott, a déldunántúli régióban, kezdve onnan, hogy 2003ban önkormányzati társulás jött létre ennek az útnak a fejlesztésére, a sajtótájékoztatókon kívül nagyon sok mindent megtettünk azért, hogy valóban elinduljon ennek az útnak az építése, és ezáltal a déldunántúli régióban élő emberek esélyének a növelése. Szeretnék egyetlenegy dolgot konkrétan szűkebb hazámról, Szekszárdról is említeni, hiszen Szekszárd az a kisváros, amely a Sárköz és a Szekszárdidombság szorításában a városközpontot gyakorlatilag nem tudta, nem tudja tartósan fejleszteni, hiszen az egyetlen főútvonal, amely ott volt a térségben, a város közepén halad keresztül, és igazándiból nem tudtuk tehermentesíteni. Számunkra azért is különösen fontos, hogy elsőként ez a szakasz épüljön meg, h iszen ebben szerepel a valódi, Szekszárdot elkerülő út, és nem csak az a terelőút, amely jelen pillanatban is nagyon sok problémát okoz nálun k a városban. Ezért tehát, ha megfogalmazhatom azt, hogy mi hogyan viszonyulunk ehhez a kérdéshez, akkor ezt három pontban tudom megtenni. Én azt hiszem, nagyon fontos az, hogy a képviselőtársak ne csak a hasznosság és a szükségszerűség szerint, hanem valóban is támogassák most azt, hogy ez az országgyűlési határozat létrejöjjön. Nagyon kérem a kormány képviselőit, hogy azok a felvetések, amelyek jogosak lehetnek a gazdasági háttér megteremtését illetően, tisztázódjanak addigra, mire ennek az országgyűlési határozatnak a következményeként még ebben az évben újból idekerül a Ház elé egy újabb határozat, amely már valóban azt teszi lehetővé, hogy ezek a munkálatok elindulhassanak. Bókay képviselőtársam említette azt, hogy van egy közös cél, ez pedig a 2010, Európa kulturális fővárosa, ami kapcsán azt szeretnénk, hogy Budapesttől Pécsi g végig valódi lehetőséget kapjanak arra, hogy közúton gyorsan elérhetővé váljanak nemcsak a kulturális főváros eseménysorozatai, hanem azok a települések is, amelyek gazdag turisztikai képességekkel, történelmi és néprajzi hagyományokkal rendelkezve valób an alkalmasak arra, hogy odavonzzák a befektetőket és a turistákat. Akár annak apropójából, hogy akkor és ott Európa kulturális fővárosa lesz, ismerkedjenek meg a mi területünkkel is. És úgy, ahogy most már elindult a befektetők érdeklődése, mondjuk, a sze kszárdi ipari park iránt is, amire eddig nem nagyon sok példa volt, ők valóban el tudjanak jönni,
