Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. március 13 (56. szám) - „Az Országgyűlés felhatalmazásának megadásáról, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 22. § (2) bekezdése alapján az M6 autópályává fejleszthető autóút Szekszárd-Bóly közötti szakaszának és az M60-as autópályává fejleszthető autóút Ból... - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - LENGYEL ZOLTÁN (Fidesz): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - ALMÁSSY KORNÉL (MDF):
1061 Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A közúti beruházásokat meghatározza az a paradoxon, hogy az egyik legtőkeintenzívebb ágazatot az abszolút tőkehiá ny szakaszában szükséges annak érdekében kifejleszteni, hogy a gazdaság olyan fejlődési szakaszba lendüljön át, amelyre a tőkehiány megszűnte, ezáltal a gyors fejlődés a jellemző. Ez a paradoxon, amelynek a feloldása a legszükségszerűbb és a legégetőbb fel adat, és nyilván a kormány törekvése ennek a paradoxonnak a feloldására irányult. Elöljáróban megjegyzem, még mielőtt a kritikai elemeimet ezzel az előterjesztéssel kapcsolatban kifejteném, hogy természetesen a Magyar Demokrata Fórum is támogatja az M6os autópálya megépülését. (10.40) Valóban égető szükség van arra, és az előző idézet, az előző paradoxon is azt mutatja, hogy az ország déli térségei, Pécs, Mohács, Szekszárd, a DélDunántúl bekerüljön az európai vérkeringésbe. Amit Hargitai képviselőtársam e lmondott, valóban számos határon túl átívelő együttműködés is azt mutatja, hogy szükség lenne ennek az autópályának a megépítésére. S akkor most jön a kritikai rész. Mi nem vagyunk a PPPberuházások ellenére. Valóban, szá mos tekintetben, számos helyen lehet jó együttműködés a magántőke és a közszféra között, azonban azok az indoklások, amelyek ebben az anyagban megfogalmazódtak, finoman szólva sem állják meg a helyüket. Hiszen az, hogy a PPPstruktúra a legköltséghatékonya bb, igen, az építés szakaszában valóban lehet költséghatékony a PPPberuházás, de utána a finanszírozási elemek miatt ez már kevésbé érvényesül. Azzal sem értek egyet, hogy a szolgáltatás és a végtermék minősége jobb ugyanazért az árért, mint ha hagyományo s állami beruházásként jött volna létre. Szerintem ez nincs így. Lehet állami beruházást is kiválóan építeni, és lehet magánberuházást is nagyon rosszul építeni. Számos tanulmány mutatja azt, és nem akarom untatni a képviselőtársaimat, de előttem van egy s zép ábra (Felmutatja.) , ami azt mutatja, hogy a magántőkéből megvalósuló fejlesztés 3040 százalékkal növeli meg, nyilván a kijelölt 22 év végére, a költségeket, ahhoz képest, mint ha a finanszírozás közpénzből történt volna. A tisztán magántőkéből épülő b eruházások költsége nyilvánvalóan drágább, hiszen ők a köztestületektől eltérően nem férnek hozzá állami garanciával biztosított olcsó hitelekhez, a fedezethez szükséges forrásokat a pénzpiacról kell beszerezniük. Emellett kockázati felárat is számítanak. Tehát egy magántőkével megvalósuló beruházás mindig drágább. A jogos kérdés az, és itt többen ezt a kérdést feszegetjük, hogy jóval nagyobb beruházási költségeket jelentő magántőkeberuházást vajon érdemese alkalmazni. Mérlegelnünk kell azt, hogy ennek a beruházásnak az elmaradása más tekintetben milyen károkat okoz. Ezt a kérdést kell mérlegelnünk, mégis azt gondolom, és az MDFnek van erre elképzelése, hogy lehet kompromisszumot találni a PPP és a közszféra kiadásai között. Azt mutatják az eddigi nemzetk özi és hazai tapasztalatok, hogy akkor javíthatók igazán a koncessziós autópálya- és útépítések gazdasági hatékonysági mutatói, ha a finanszírozásban az állam is szerepet vállal, ha a beruházás költségeinek 2540 százalékát vállalja az állam, akkor összess égében hatékonyabb beruházást, hatékonyabb költségmutatót lehet kapni. Ezt javaslom első körben a Gazdasági Minisztériumnak, fontolja meg azt, hogy szükség van a PPPberuházás mellett bizonyos állami szerepvállalásra is. Ezt egyébként mi, MDFesek sokszor hangsúlyoztuk. Akkor jön a további kifogásom, és azt gondolom, szintén fontos ezeket a kifogásokat felhozni, mert akkor tud valóban ez a beruházás költséghatékony lenni. Nem értem, miért szakaszosan írják ki a beruházást. Nem értem, nem tudom felfogni, hog y a DunaújvárosSzekszárd szakaszt elfelejtette a kormányzat. A véleményünk az, hogy ki lehetne írni, és erre is van számos kínai és nagybritanniai példa, nagyobb szakaszokban kiírni egy PPPs beruházást. Ez az adófizetők számára, az állam számára és a be ruházó, befektető számára is költséghatékonyabb lehet. Továbbmenve, pontosan ezért kifogásolom én is, hogy a Bólyországhatár szakaszról teljesen elfeledkezünk. Miért nem mondjuk azt, hogy az is épüljön meg magántőkéből? Mert 19 kilométernyi szakaszra már nem lehet magántőkés beruházást kiírni. Pontosan az M1es, a GyőrHegyeshalom szakasz kudarca az volt,
