Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. március 12 (55. szám) - Egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Mandur László): - GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár:
1015 terheit. Ezért mertem javasolni megosztott, nem egységes literenkénti forgalombahozatali járulékot, hanem 2, 4, 10 és 50 forinttal, minőségi kategóriától függően, hogy ne tegyük már tönkre egyébként azt a több százezer termelőt, aki érintett az asztali és tájbor termelésében és forgalma zásában. Ami pedig a másik területet illeti, hogy ebből a még nem létező forgalombahozatali járulékból milyen területre kellene elkölteni, én azt gondolom, hogy nem kerülhető meg az utóbbi hetek iskolabezárásai kapcsán a Soós István Borászati Szakközépisko la helyzete. Ugyan a módosító indítványomban nem nevesítettem, hogy 10 százalék borászati szakképzésre csak a Soós István Borászati Szakközépiskola részesüljön, de aki egy picit is ismeri a valóságot, az pontosan tudja, hogy három iskola, a budafoki, a vil lányi és a kiskőrösi végzi a borászati szakképzés több mint 90, egészen pontosan 95 vagy 97 százalékát. Egyébként itt kérek elnézést a Soós István Szakközépiskolától, ők nem szakmunkásképző iskola, lehet, hogy valaki végül úgy végez, de szakközépiskola, el ég magas színvonalon. A borászati hétköznapi munkafázisok legdandárabbját végzők csapatát képzik itt ebben az iskolában. Nos, azt merem gondolni, hogy valamilyen megoldást mégiscsak kell találni. Természetesen nekünk képviselőknek az eszköztárunk olyan mér tékben szűk, hogy nem kezdeményezhetjük mindennap egy törvény vitáját a parlamentben. De ez a borászattal kapcsolatos kérdés ide került a parlamentbe, és azt mertem megfogalmazni, hogy igen, most van egy lehetőség, erről beszéljünk, hogyan oldjuk meg ezt a kérdést. Ugyanúgy látom, hogy a kutatásfejlesztésre is javasoltak bizonyos összegeket átcsoportosítani. Azonban emögött egy kissé rafináltabb szándékot merek meglátni. Miért merem ezt mondani? Azért, mert önök az elmúlt év végén hozott törvényükkel megse mmisítették a négy borászati kutatóintézet önállóságát (Gőgös Zoltán: Nem igaz.) , és ezeket most különböző oktatási intézményekhez csatolják. Mi történt történetesen az egri kutatóintézettel? Hát tippelhet bárki bármit, ez a gyöngyösi Károly Róbert Főiskol ához fog majd kerülni. És ezek után nem meglepő, hogy rektor uram, ugye, Magda Sándor benyújt egy olyan indítványt, hogy ha már őhozzá kerül majd az egri kutatóintézet, akkor most innen gyorsan vegyünk el pénzt, és támogassuk meg a kutatást, azaz többek kö zött az egri kutatóintézetet. Amire persze itt még nincs leírás, arra se, ha netán ez a módosító indítvány érvényesülne, hogy milyen arányban osszuk szét a kutatásra ezeket az összegeket. Elnézést, de nyílt, egyenes a logika, ebből a pénzből elvéve, kutató intézeten keresztül a Károly Róbert Főiskolát megint meg kell támogatni, ami néhány milliárdot egyébként is már az elmúlt időszakban megkapott. Én ezzel természetesen nem értek egyet, ugyanakkor a Soós István és a hasonló szakközépiskolák helyzetét mindenn ap tudjuk, hogy milyen kritikus. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Azt mertem javasolni, hogy van a borászati társadalomnak arra bátorsága, hogy a saját szakterületén megmutassa, hogyan kell é letben tartani egy iskolát. Köszönöm szépen. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces felszólalásra jelentkezett Gőgös Zoltán államtitkár úr. Öné a szó, parancsoljon! GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi áll amtitkár : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Még a zárszóban úgyis foglalkozom ezzel a témával, de egy dolgot nem nagyon tudok megállni itt a vita kapcsán, itt szóba került az importborok ügye, képviselőtársam jelezte. Azt is tudjuk nagyjából, hogy a techni ka az, hogy kifele tejet visznek, visszafele bort hoznak, de szeretném jelezni, hogy ezt Magyarországon palackozzák, és valószínűleg nem a csúcsborászatok, képviselőtársam. Tehát ha már arról beszélünk, hogy ezt hogyan tudjuk megfogni, akkor körül kellene nézni, hogy hogyan terheljük meg az ilyen bort. Lehet, hogy tudunk rá valamit kitalálni, ugyanis ezek kvázi magyar borként kerülnek forgalomba, ugyanis ha megnéz valaki egy ilyen palackot, akkor az van rajta, hogy a bor Európából származó többféle bornak a keveréke, és forgalomba hozza X. Y. magyar
