Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. október 25 (25. szám) - A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. MOLNÁR LAJOS egészségügyi miniszter: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. MOLNÁR LAJOS egészségügyi miniszter: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. MOLNÁR LAJOS egészségügyi miniszter: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. MOLNÁR LAJOS egészségügyi miniszter: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. MOLNÁR LAJOS egészségügyi miniszter:
871 Köszönöm figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő asszony. Két előre bejelentett felszólalót látok itt a teremben, de előtte meg adom a szót miniszter úrnak két percre. DR. MOLNÁR LAJOS egészségügyi miniszter : Nem kétpercest kértem, elnök úr, ha szabad megjegyeznem tisztelettel. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Bocsánat, tessék, miniszter úr! DR. MOLNÁR LAJOS egészségügyi miniszter : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Lassan egy napja és még sokáig fogunk vitatkozni a gyógyszergazdaságossági törvényről. Meghallgattuk a törvényjavaslatot tárgyaló bizottságok vitáiról az összefoglalót a bizottsági elnököktől. Nem lepett meg, hogy az ellenzéki képviselők - figyelmen kívül hagyva a betegek érdekeit - nem támogatták kellően a bizottsági viták során a törvényjavaslatokat. Azonban meg kell mondanom, hogy a bizottságok közül számomra ebben az ügyben most nem az egészségügyi bizottsá g véleménye volt a fontos, bár nagyon fontos, hogy 13 támogatás mellett csak 8an nem támogatták a törvényjavaslatot. Nagyon fontos a gazdasági bizottság véleménye is, de szintén nem ez volt számomra az elsődleges. Számomra a mai vita alapján is, az eddigi vita alapján is, úgy gondolom, az önkormányzati és területfejlesztési bizottság véleménye az, ami kiemelkedően fontos volt. A gyógyszergazdaságossági törvény tudniillik - ahogy már elmondtam, és sokszor el fogom mondani - nem az egészségügyi intézményekr ől szól, nem a gyógyszertárakról, nem a gyógyszerészekről és nem a gyógyszergyártókról, nem is a biztosítóról, nem is a költségvetésről, hanem a településen lakókról, az emberekről, akik gyógyszerhez szeretnének jutni, könnyen, lehetőleg ne túl drágán, és kényelmesen, hogy éjszaka ne kelljen a gyerekekkel utazni. Több felszólalás említette… (Az elnök csenget.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Miniszter úr! Még nem zártuk le a vitát. DR. MOLNÁR LAJOS egészségügyi miniszter : Nem akarom én lezárni, válaszolni szeretnék képviselő úr… ELNÖK (Lezsák Sándor) : Értem, kétpercest… DR. MOLNÁR LAJOS egészségügyi miniszter : Nem kétpercest kértem. Bocsánatot kérek, elnök úr, normál hozzászólást kértem. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Normál hozzászólást. Tessék parancsolni, miniszter úr! DR . MOLNÁR LAJOS egészségügyi miniszter : Köszönöm szépen. A betegekről szól ez a törvény, nem két percben, hanem jó néhány napig folyik majd itt a törvény vitája, és ezért volt fontos számomra, hogy az a bizottság, amelyik a településekkel, az önkormányzatok kal foglalkozik, amely közvetlenül érintkezik e települések lakóinak problémáival, ez a bizottság támogatta a törvényjavaslatot. Több esetben felmerült, hogy miért van szükség gyógyszergazdaságossági törvényre, és most az utolsó felszólaló, a képviselő as szony ismét felhozta, többen említették délután a vita során, hogy miért korlátozzuk az orvosokat a szabad gyógyszerrendelésben, és miért ütköztetjük az orvosokat, miért próbáljuk meg szembeállítani a betegekkel. Nem szembeállítás ez, a gyógyszergazdaságo ssági
