Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. október 25 (25. szám) - A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz,
854 tett, és nagyon font os dolog , azzal, hogy a fájdalomcsillapítókat liberalizáltan engedjük megvásárolni. Azt hiszem, hogy itt két dologban nem értünk egyet. Pillanatnyilag van egy helyzet, ez a helyzet szabályozott, nincs kényszer. Tehát ha egyszer nincs kényszerünk arra, ho gy kivigyük a patikán kívülre értékesíteni a később pontosan meghatározandó gyógyszereket, akkor ne kerüljünk bele abba a szituációba, hogy esetleg rosszul határozzuk meg őket, esetleg igazoltan egészségkárosodások jönnek létre, és növekszik a számuk. Tehá t nincs ilyen kényszerünk. Azt kérem, tisztelettel, ha nincs ilyen kényszerünk, ne lépjük meg. Tehát akkor ebből egyértelműen következik, hogy a törvénytervezet ezen részét ne érvényesítsük. Köszönöm szépen. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, ké pviselő úr. Az előre bejelentett felszólalók közül Horváth Zsolt képviselő úr következik, a Fidesz részéről, tízperces időkeretben. Öné a szó, képviselő úr. DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz, BácsKiskun m. 2. vk.): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtár saim! Tisztelt Államtitkár Asszony! A törvénytervezet meglehetősen hosszú, igen nagy horderejű területeken kíván szabályozni. Többször elmondtuk – képviselőtársaim is elmondták – , hogy nem folytak le a jogalkotási törvényben előírt egyeztetések a szakmai t estületekkel, köztestületi kamarákkal. Ezeket azért mindenképpen újra és újra el kell mondanunk, sajnos nem egyedi, nem kirívó eset a Magyar Országgyűlés történetében, de akkor is tudni kell róla. Ez a törvény 85 oldal, és egy egész munkanapot kaptak rá a képviselők, hogy a bizottsági vita előtt elolvassák, ha a hétvégéjüket is rászánták, akkor nem egészen 72 órát. (14.30) Azt gondolom, ez megint jelzésértékű, hiszen egy hatalmas területet kívánunk szabályozni. Az az érzésünk, hogy a parlamenti vita elsősor ban inkább csak feladatunk, kötelességünk, de nem igazán érdekli az előterjesztőt, hogy mit is akarunk mondani. A törvényjavaslat részeit nézve: két igazán nagy cél van megfogalmazva ebben a törvényben. Az egyik jól láthatóan a gyógyszerkassza hiányának a csökkentése és az erre irányuló szándékok - hogy ezt milyen eszközökkel próbálják elérni, a későbbiekben majd megnézzük , a másik kimondott cél pedig a gyógyszerellátás biztonságának a fokozása, illetve a területi egyenlőtlenségek felszámolása lenne. Az i gazi problémám az, hogy a kimondott célok és a törvényből kiolvasható célok nincsenek szinkronban. Az első cél, hogy az ott alkalmazott eszközökkel a gyógyszerkassza túlköltését valamilyen módon sikerüljön megfogni és megakadályozni, többékevésbé talán te ljesül a törvényből. A második cél, hogy a gyógyszerellátás biztonsága, különösen a kistelepüléseken, területeken meglegyen, a törvényben felsorolt eszközökkel véleményem szerint nem érhető el, és a törvényből nem ez a cél olvasható ki. A törvényből egyért elműen az a cél olvasható ki, hogy szeretné a meglévő, jelenlegi, egyébként szabályozott és a világ sok helyén hasonló módon szabályozott gyógyszertári rendszert, struktúrát föllazítani, fölbontani, és ezen belül a tulajdoni viszonyokat megváltoztatni. A t örvényből az is jól látható, hogy a törvényalkotó elképzelései szerint nem egyes személyi joghoz kötött szereplők lesznek a többségi tulajdonosok, hanem láncolatok lesznek, üzleti befektetők fogják fölvásárolni ezt a területet. Egyértelmű a törvényalkotó s zándéka, hogy ezt a piacot át akarja adni más szereplőknek, meg akarja vonni a jelenlegi szereplőktől, és más szereplőknek akar benne tulajdont biztosítani. Ennyit elöljáróban. Nézzük végig a törvényt részeiben! Az I. fejezetben az alapelveket fogalmazza m eg. Kilenc alapelvet mond, és nem fogják elhinni, nálam kilenc pipa van az alapelvek mellett. A törvény itt még
