Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. október 24 (24. szám) - Az Országos Rádió és Televízió Testület 2005. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az Országos Rádió és Televízió Testület 2005. évi tevékenységéről szóló beszámolóról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - KOVÁCS GYÖRGY, az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke, a napirendi pont előadója:
737 kérdések 2005ös alakulását, melyeket a médiatörvény a beszámoló kötelező tartalmi elemeként meghatároz, másré szt sort kerít az ORTT munkájával összefüggő egyéb tárgykörök taglalására is. (18.10) Összességében mindenféleképpen elmondható, hogy az ORTT 2005. évi működésének nem volt olyan területe, melyről az Országgyűlés az előtte fekvő beszámolób an ne kapna részletes, a fontos kérdések és döntések vonatkozásában minden lényeges körülményre kiterjedő tájékoztatást. Beszédemmel akként szeretném segíteni a tisztelt Országgyűlést a beszámoló áttekintésében és értékelésében, hogy kiemelem azokat a témá kat és döntéseket, amelyek az állandó feladatellátás mellett különös hangsúllyal jellemezték az ORTT 2005. évi tevékenységét. Mindenekelőtt a beszámoló kötelező tartalmi elemei között is elsőként említett, minden évben kiemelkedően fontos kérdés, a vélemén yszabadság elektronikus médiában tapasztalható helyzetére térnék ki. Elöljáróban a 2005. év tapasztalatai nyomán is elmondhatom, hogy mind a rendkívül sokszínűvé vált műsorszolgáltatási palettában, mind pedig a műsorszolgáltatók műsorkínálatában a vélemény szabadság magyarországi kiteljesedése tükröződik még akkor is, ha ez a véleményszabadság időben és térben nem mutatkozik meg mindig és mindenhol a maga teljességében. A véleményszabadság kérdése az ORTT tevékenysége során leggyakrabban tartalomellenőrzési kérdésként vetődik fel, vagyis úgy, hogy a médiatörvényben meghatározott követelmények alapján az ORTT adott esetben felléphete a műsorszerkesztéssel szemben. E tartalomszabályozói körben három kérdés áttekintésére kell feltétlenül sort keríteni: a kiegy ensúlyozottság követelményének érvényesítésére, az emberi méltóság és a közösségek méltóságának védelmére, valamint a kiskorúak védelmére. A kiegyensúlyozottság kapcsán mindenekelőtt az ORTT eljárásainak kettős természetére szükséges rámutatni, tekintettel arra, hogy e kettősség 2005ben nemegyszer félreértéseket okozott az ORTT működését figyelemmel kísérők körében. Az ORTT ugyanis egyfelől hatóságként vizsgálja a kiegyensúlyozott tájékoztatás médiatörvényben foglalt követelményének érvényesülését, másfelő l mind teljesebben igyekszik megfelelni a nyilvánosság, a közélet és a közönség részéről - a kiegyensúlyozottság vizsgálata és biztosítása terén különösen jelentős mértékben - jelentkező elvárásnak. Ez az elvárás pedig nem más, mint hogy az ORTT állapítsa meg az egyes műsorfolyamok egészéről, hogy azok megfelelteke a kiegyensúlyozottság kritériumainak. Az ORTT annak érdekében, hogy e körben, vagyis a műsorfolyamok egészét érintően is hangsúlyos támpontokat és tájékoztatást tudjon nyújtani a nyilvánosság sz ámára, rendszeres kvantitatív vizsgálatokkal figyelte a médiumokat. Az e mérések eredményét jelentő objektív mennyiségi mutatókat a beszámoló részletesen ismerteti. Tekintettel azonban arra, hogy a médiatörvény meghatározásai a kiegyensúlyozottsággal össze függésben többnyire elvont fogalmakat tartalmaznak, és mértékekről, határértékekről nem nyújtanak eligazítást, az ORTT önmagában a kvantitatív vizsgálatok alapján - bármit is mutassanak az ott tapasztalt arányok - nem tud fellépni szankcionálási jogkörrel. A médiatörvényben foglaltak érvényesülését vizsgáló hatósági eljárások során tehát az ORTT minden esetben kvalitatív metodikát alkalmazott, ennek megfelelően a kiegyensúlyozottság törvényi követelményeinek megtartását az ORTT és Panaszbizottsága mindig eg yedi esetekben, az érintett téma adott műsorszámon belül történő feldolgozása konkrét körülményeinek széles körű mérlegelése alapján ítélte meg. A médiatörvénynek a kiegyensúlyozottság terén tapasztalható nagyvonalú szabályozása azonban egyszersmind arra i s kényszeríti az ORTTt, hogy jogértelmezésekkel konkretizálja a törvényi előírásokat. E jogértelmező munkában a végső szűrőt a bírói kontroll jelenti, amely 2005ben is újabb iránymutatásokkal erősítette meg az ORTT joggyakorlatát különösen fontos kérdése kben.
