Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. október 17 (22. szám) - „Új Magyarország fejlesztési terv” címmel politikai vita - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. KOLBER ISTVÁN (MSZP):
513 nemcsak Borsod megye, hanem egész Magyarország érdeke. Figyeljünk oda ÉszakMagyarországra, és ha új Magyarországot akarunk építeni, akkor segítsünk azokon is, akik eddig hátrá nyban voltak. Ehhez kérem a szocialista képviselők segítségét is és az ébresztőt. Képviselő urak, Sós Tamás, Kormos Dénes, akik nincsenek itt, Szűcs Erika képviselő asszony, ébresztő! Mert ha nem figyelünk, akkor Taszár Mezőkövesdtől el fogja vinni ezt a p rojektlehetőséget. Azért fogja elvinni, mert tudjuk, hogy a politikai lobbiereje Taszárnak lényegesen kedvezőbb azáltal, hogy Kolber István volt miniszter és Lamperth Mónika jelenlegi területfejlesztési miniszter is abból a térségből származik. Én nagyon t isztelem őket, hogy küzdenek azért, hogy ez ott valósuljon meg, de be kell látniuk, hogy semmilyen szakmai, politikai és gazdasági érv nem szól emellett. Tehát figyeljünk oda, mert a kettes és a hármas Új Magyarország fejlesztési tervben csak egy mondat vá ltozott - fölolvasom, hogy mi. A kettes változatban még az van: “Valamint néhány más helyi jelentőségű repülőterünk fejlesztésére kell figyelni.” Repülőtérfejlesztésre. (14.20) A harmadik változatba mi került be? “Valamint néhány más, helyi jelentőségű re pülőterünk földi megközelíthetőségének fejlesztésére.” Mezőkövesden nem kell a földi megközelíthetőséget fejleszteni, Taszáron viszont kell. Erről szól a nemzeti fejlesztési terv. Tisztelt északmagyarországiak, ébresztő! Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék i padsorokban. - Göndör István és dr. Magda Sándor közbeszól.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Kolber István képviselő úrnak, MSZP; őt követi majd Manninger Jenő, a Fideszből. DR. KOLBER ISTVÁN (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Parlament! Hölgyeim és Uraim! Isten bizony, a véletlen hozta, hogy Tállai András után szólok. (Dr. Magda Sándor: Nana!) Közben ő megszólított itt Taszár kapcsán. Szeretném elmondani képviselőtársamnak, hogy mint a taszári repülőtér fejlesztéséért felelős minisztereln öki megbízott soha nem érveltem amellett, hogy ne Mezőkövesdet válasszák. Én azt szeretném, ha Taszár mellett Mezőkövesd kérdése is megoldódna, én azt szeretném, hogy ez az ország valóban úgy fejlődjön, hogy ne egymás rovására, egymás kárára tudjuk fejlesz teni az egyes régiókat, és ahogy én ismerem most ezeket a kérdéseket, bátran és bizton mondhatom, hogy erre esélyt és lehetőséget is látok. Tehát Mezőkövesdnek és Magyarország azon részének csupán annyit tudok üzenni, számíthatnak rám abban, hogy a mezőköv esdi repülőtérnek a hasznosítását együttesen és közösen megoldjuk, mint ahogy feladatomnak tekintem persze a DélDunántúl szempontjából a taszári kérdést is. De én most nem erről akarok beszélni, hanem az Új Magyarország tervről, amelynek két fő célkitűzés e a foglalkoztatás, illetőleg a növekedés, de érdemes azért ezt a tervet más és más szempontból megvizsgálni és áttekinteni, az esélyegyenlőség, a területi kiegyenlítődés, a fenntarthatóság szempontjából, vagy hogy az egyes célok, az egyes ágazatok hogyan jelennek meg ebben a tervben. De érdemes ezt a tervet úgy is áttekinteni, hogy milyen lehetőséget biztosít a városok számára az Új Magyarország terv. Persze le kell szögeznünk, hogy a városok akkor lehetnek sikeresek, ha lehetőségeiket a területi, térségi együttműködés szempontjából gondolják végig, hogyha szolidárisak a környezetükkel, szolidárisak azokkal a falvakkal, településekkel, amelyek sok tekintetben hátrányosabb helyzetben vannak, mint a városok. Milyen várospolitika tükröződik az Új Magyarország tervben? Melyek a várospolitikai céljai a tervnek? Egy policentrikus, sokközpontú városhálózatnak a kialakítása, a főváros túlsúlyának az oldása, hogy ne legyen orrnehéz ez az ország, a városok versenyképességének elősegítése, a városok közötti intenzív ka pcsolatoknak az ösztönzése, illetőleg a városok és környezetük közötti harmonikus kapcsolatnak a kialakítása. Mert beszéltünk itt az imént például a felzárkóztatásról, a hátrányos helyzetű térségekről, amelyeknek a felzárkóztatásában a városoknak óriási sz erepe kell legyen.