Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. október 17 (22. szám) - „Új Magyarország fejlesztési terv” címmel politikai vita - DR. PERSÁNYI MIKLÓS környezetvédelmi és vízügyi miniszter:
500 Tiszaföldváron, Zalaegerszegen, így működött az elmúlt években, akkor nagyon szomorúak lehetünk, de én remélem, hogy nem í gy működött. Ezekben az önkormányzatokban - most mindegy, hogy történetesen éppen fideszes polgármester van , de ugyanúgy a többinél sem ez volt a rendező elv. 20072013 egy fontos időszak. Fontos időszak a magyar környezetügyben is, amelynek egy nagy ugr ása lehet ez az időszak. Persze nagy kérdés, hogy soke az a pénz vagy kevés, ami rendelkezésre áll. Az egész országnak nagy kérdés, és persze én sokkal több pénzt szeretnék a környezeti ügyekre fordítani, mint amennyit tudunk, más fejlesztések rovására. E mellett sokszor érveltem a kormány előtt is, de tudom előre, hogy mindent nem tudunk megoldani, még akkor sem, hogyha egy önálló operatív program foglalkozik a környezet- és környezetre előnyös energetikai fejlesztésekkel, ahol nyilván domináns az uniós ta gállami kötelezettség, és nyilván csak akkor lehetne növelni a forrásokat, ha mások rovására történne ez, de mindenképpen többet old meg, mint eddig valaha. Többet oldunk meg ebben a programban, mint amit a rendszerváltás óta összesen képesek voltunk az or szág környezeti infrastruktúrájának kiépítésével megoldani. Tehát, ha úgy tetszik, ez a magyar környezetügy nagy ugrása lehet: a szennyvíz, ivóvíz, hulladék, árvízvédelmi, vízgazdálkodási ügyek Magyarországon nemzeti sorskérdés szintjére jutottak. Jó ré szük az is volt korábban is, de a természetvédelem vagy a fenntartható termelés és fogyasztás kérdései mindmind ilyenek, és nyilván ezek mögött is áll a soksok száz, soksok ezer projektben kifejtett gondolat, a kisbalatoni vízvédelmi rendszer, a Ráckev ei (Soroksári)Dunaág helyreállítása, a Duna teljes árvízvédelmi rendszerének kiépítése, a Tiszavidék védelmi rendszerének továbbfolytatása vagy az ürömcsókavári veszélyeshulladéklerakók felszámolása. Ezek mindmind régóta várt programjai az ország kör nyezeti ügyekben elkötelezettjeinek. De mégsem ezekről szeretnék a következő pár percben beszélni, hanem arról, hogy a környezetvédelem egy gazdasági hajtóerő szerepét is egyre inkább betölti. A program főcíme, az Új Magyarország fejlesztési tervé viseli a foglalkoztatás és a növekedés szavakat is. És valóban, a környezeti ügyeket nemcsak azért kell megtennünk, hogy szebb legyen a környezet, hanem mert ennek jelentős hatásai vannak a környezeti iparban, a szolgáltatásokban, amely a magyar gazdaság egyik húz óágazatává válhat. Új helyzetbe tudják ezek a fejlesztések hozni ezt a szolgáltatásegyüttest, munkalehetőségeket teremtenek és az ország versenyképessége szempontjából is fontosak. Az Unió összességében mintegy 3,5 millió ember dolgozik máris ilyen szolgál tatásokban és iparban, majdnem egy magyarországi népességet tart el ez a szektor, tehát elő kell segítenünk, és minél nagyobb arányban kell erre az oldalra is költenünk pénzeket. Nyilvánvaló ez az energetikai fejlesztéseknél, ahol, ahogy hallottuk, ez nemz etbiztonsági kérdés, hogy hogyan tudunk az importtól függetlenedni, hogyan tudunk a világpiaci árakkal úgy versenyt tartani, hogy a saját lehetőségeinket használjuk ki. Ez gazdasági és szociális kérdés is; és nemzetközi kérdés is, hogy a klímavédelemben, a mi egyre fontosabbá váló ügy, hogyan tudjuk a kötelezettségeinket még jobban növelni a következő esztendőkben. Hogy soke vagy kevés a pénz, az persze úgy is értelmezendő, hogy a források hogyan állnak egymással kapcsolatban. Van egy önálló operatív progra m, de emellett a regionális programokban is van forrás azbesztmentesítésre, helyi vízrendezésekre, ökoturisztikára. Vagy ott vannak a közlekedési és a gazdasági operatív programok, ahol a közösségi közlekedés - a metró, a villamos, a vasút, elkerülő utak, a hajózás fejlesztése - mindmind környezetre előnyös fejlesztéseket képviselnek. Nem szabad megfeledkezni az Új Magyarország vidékfejlesztési tervről sem, ahol ott a megújuló energiahordozók termelése, a belvízvédelem, az agrárszerkezetátalakítás, környe zetkímélő erdőgazdálkodás, biogazdálkodás, a Natura 2000es területek támogatása, állatjóléti intézkedések - szinte unalmas is felsorolni, hogy mennyi minden fejlesztés kapcsolódik az Új Magyarország fejlesztési terven kívül a környezetügyi kérdésekhez. És vannak egyéb európai források is, a Life plus vagy az Interreg vagy a K+F fejlesztések forrásai, amelyek mind ilyen célokat szolgálnak. Úg y
