Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. december 4 (40. szám) - A Szülőföld Alapról szóló 2005. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Mandur László): - GÁL J. ZOLTÁN, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára:
3084 döntéshozatalba. Ezúton is kérem a tisztelt Házat, hogy a későbbiekben ezt a módosító javaslatot támogassa. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Türelmesen megvártam a tapsvihart. Ismételten kérdezem, hogy kíváne még valaki hozzászólni ehhez a napirendhez. (Nincs jelentkező.) Úgy látom, hogy nem. Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a részletes vitát lezárom, és megadom a szót Gál J. Zoltán ál lamtitkár úrnak, aki válaszolni kíván a vitában eddig elhangzottakra. Parancsoljon, öné a szó, államtitkár úr. GÁL J. ZOLTÁN , a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Így a vita végén érdemes újra emlé keztetni arra, hogy kevesebb, mint egy hónap múlva Románia az Európai Unió tagja lesz, és ezzel a Kárpátmedencei magyarság 90 százaléka uniós polgár lesz. Az Európai Unió bővítése a magyarság számára új távlatokat és lehetőségeket nyitott, Románia mostani csatlakozásával végképp kimondható, hogy a több mint nyolc évtizedig határokkal elválasztott magyarság 90 százaléka ugyanazon politikai és társadalmi keretek közé került, illetve kerül, az Európai Unió lesz a közös otthonunk. Az új lehetőségek ugyanakkor új kihívások elé is állítottak bennünket. Meg kell újítani, a megváltozott körülményekhez kell igazítani a nemzetpolitikát, ebben pedig a határon túli közösségeknek és Magyarországnak egyaránt feladata és felelőssége van. E cél teljesítése érdekében kiemel ten fontos kérdés a létező támogatási formák hatékonyabbá és átláthatóbbá tétele. Ennek a támogatási rendszernek két alapvető összetevője van, egyfelől az identitásmegőrzést szolgáló, döntően normatív jellegű támogatások; ezek az úgynevezett kedvezménytörv ényben rögzített elemei a nemzetpolitikánknak. Idetartozik még új elemként a nemzeti jelentőségűként meghatározott intézmények és programok köre. A támogatási rendszer másik lábát pedig a pályázati úton finanszírozott konkrét programok jelentik. Gyurcsány Ferenc nemrég úgy fogalmazott, hogy a reform nem más, mint alkalmazkodás, mégpedig alkalmazkodás a realitások jelentette kihívásokhoz, és alkalmazkodás ideákhoz, társadalmi eszményekhez is. Azért citálom ezt a rövid, de pontos definícióját a reformnak, mer t a határon túli magyar közösségeket támogató rendszer esetében is indokolt reformról, vagyis alkalmazkodásról beszélni. Alkalmazkodni kell ahhoz a kihíváshoz, ami a pályázati alapú támogatási rendszer vonatkozásában eddig sok és nem is alaptalan kritika f ormájában merült fel: hogy a rendszer bonyolult, nehezen áttekinthető és túlzottan bürokratikus. (20.30) Kritika érte az eddigi rendszert a támogatások szétaprózottsága és ezzel összefüggésben nem kellő hatékonysága miatt is. De indokolt a reform a rendsze r adaptálása, fejlesztése, a távlatos célok, a kitűzött nemzeti cél még hatékonyabb megvalósítása miatt is, annál is inkább, mert Románia küszöbön álló uniós tagsága új lehetőségeket és új helyzetet teremt ebben a kérdésben is. A köztársaság miniszterelnök e a határon túli magyar közösségek vezetőivel lefolytatott konzultációi során is egyetértés volt abban, hogy a támogatási rendszer változtatásra, reformra szorul, és a jelenlegi, nehezen átlátható rendszert egyszerűbbé, kevéssé bürokratikussá és hatékonnyá kell tenni úgy, hogy a támogatási célok az eddigieknél jobban érvényesüljenek. Ennek az átalakításnak a szükségességét a kormányzat és a határon túli vezetők mellett az Állami Számvevőszék is jelezte és sürgette. A parlamenti bizottságokban a Szülőföld Al apról szóló törvény módosításának vitája alkalmat adott annak tisztázására, hogy az alap átalakításának eredményeként egy háromszintű, egymástól szigorú összeférhetetlenségi szabályok szerint elválasztott rendszer jön létre. Ebben a politikai szintet a kor ábbi tanács helyett a regionális egyeztető fórum jelenti, melyben a magyarországi és a