Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. december 4 (40. szám) - A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Mandur László):
3085 szomszédos országok felelős vezetői évről évre egyeztetik a célokat, prioritásokat az adott országok vonatkozásában. A szakmai szintet a kollégiumok képviselik. Szakterü letenként különkülön grémiumok állnak fel, ahol az előzetes egyeztetés után a döntéshozatal a felelős magyarországi tisztségviselők kezében marad. A végrehajtás feladata az alapkezelő szervezeté, a Szülőföld Alap irodáé lesz, amely a pályázatok lebonyolít ásával és az ezzel összefüggő ügyekkel foglalkozik. A hasonló célokat szolgáló források egységes kezelése nem a határon túli magyarsággal való sokszálú kapcsolattartás ellen irányul, hanem azt célozza, hogy a támogatáspolitika rendszere ne önmaga fenntartá sára fordítsa a források jelentős részét, és cél volt az is, hogy a döntéshozók és a kedvezményezettek világos elválasztásával szakmailag megalapozott, hatékony forrásfelhasználás alakuljon ki. Újra érdemes leszögezni: a támogatási rendszer átalakítása nem jelenti a források csökkentését, ugyanakkor azzal, hogy ezeket a forrásokat nem a szétaprózódott intézményi struktúra fenntartására költik, a jelenleginél hatékonyabbá válik a támogatások felhasználása. Mert aki okosabban ad, az többet ad, és ez a támogat ási rendszer reformjának legfőbb elve. A kormány jelezte azt is - és újra érdemes aláhúzni , hogy az alap átalakítása nem érinti a szaktárcáknak a határon túli célokra fordított előirányzatait. A törvénymódosítással, amit a parlamenti bizottságok elfogadt ak, egyértelművé válik, hogy a támogatáspolitika egyik alapintézménye, a Szülőföld Alap elsősorban azokat az egyenlőtlenségeket kívánja enyhíteni, melyek a kisebbségi létből következnek a kisebbségi társadalmak legfontosabb intézményei területén. Gondolok itt elsősorban az oktatási, kulturális és tudományos területre. A határon átnyúló együttműködésekhez és a régiók fejlesztéséhez kapcsolódó, illetve a gazdaság- és intézményfejlesztési célok ellátása más rendszerben történik, az e célra rendelkezésre álló f orrások sokmilliárdos hatékony felhasználásával a regionális operatív programok vagy az európai területi együttműködés keretében. Az Új Kézfogás Közalapítvány, amely többször említésre került a vitában, a Magyar Fejlesztési Bank segítségével létrehozott in tézmény keretében működik a továbbiakban, a szomszédos országok magyar közösségeinek kis- és középvállalkozásai versenyképességének növelése érdekében. Összegezve tehát: átlátható, hatékony támogatási rendszer kialakítása, a politikai befolyás lehetőségéne k csökkentése, a támogatások hatékonyságának növelése és kiszámítható folyósítása, ez a célja a Szülőföld Alapról szóló törvény módosításának. A határon túli magyarság ügye remélhetőleg a mai irracionálisan megosztott belpolitikai helyzetben is megmaradhat annak, ami az elmúlt tizenhét év nagyobbik részében, ha nem is egészében volt: kiemelt nemzeti ügynek. Ha így lesz, hamar láthatóvá válik, hogy a határon túli magyarok támogatási rendszerének megváltoztatására, ha tetszik, reformjára nem a magyar kormány, nem is Brüsszel miatt van szükség, hanem Erdély, Kárpátalja vagy éppen a Vajdaság, illetve az ott élő magyar nemzetiségű európaiak miatt, határon túli honfitársaink érdekében tehát. Az illetékes bizottságok támogatták a Szülőföld Alapról szóló törvény mód osítását, és én is ugyanezt kérem a tisztelt Országgyűléstől. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Szórványos taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatokról várhatóan követke ző ülésünkön döntünk. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája ELNÖK (Mandur László) :
