Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 28 (39. szám) - A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényjavaslat, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. AVARKESZI DEZSŐ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2965 határon túli magyarok számára minél könnyebben átjárhatók legyenek az országhatárok. A módosítás egyben létrehozta a n emzeti vízumot, megszüntette sok kérdésben a párhuzamosságokat, felszámolta a bürokratikus szabályokat. Miért van most szükség az új szabályozásra, méghozzá kétfelé bontva, két külön törvénybe foglalva a rendelkezéseket? Részben azért, mert a 2004/38/EK. i rányelv egységesen újraszabályozta az EGTállampolgárokra és családtagjaikra vonatkozó joganyagot, másrészt jelentősen felgyorsult az Unió migrációs tárgyú jogalkotása, és az egységes szabályozás - mint ahogy ezt miniszter úr is elmondta - a státusok külön bözősége miatt már nem tartható fönn. Az egyik törvény személyi hatálya tehát elsősorban az EGTállampolgárokra és családtagjaikra, valamint a magyar állampolgárok magyar állampolgársággal nem rendelkező családtagjaira terjed ki, a másiké pedig azokra a ne m magyar állampolgárokra és hontalanokra, akik nem rendelkeznek a szabad mozgás és tartózkodás jogával, s akiket a törvény együttesen harmadik országbeli állampolgároknak nevez. Mint ahogy ez is elhangzott: ez a terminológia megfelel az európai uniós jogi terminológiának. A T/1299. számú törvényjavaslat az EGTállampolgárokat és családtagjaikat mint különös jogállású, kedvezményezett jogállású kört határozza meg, akiket a szabad mozgás és tartózkodás jogával az Európai Közösséget létrehozó szerződés maga ru házza fel, szakítva azzal a jelenlegi szabályozással, amely azon alapul, hogy a tartózkodási engedély maga jogosít a tartózkodásra. A javaslat egyébként - mint ahogy ez szintén elhangzott már - az uniós polgárokon kívül az Európai Unió megállapodásai alapj án Norvégia, Liechtenstein, Izland és a Svájci Államszövetség állampolgárainak is biztosítani kívánja a szabad mozgás és tartózkodás jogát. A javaslat a magyarországi tartózkodás jogát három hónapot meg nem haladó ideig feltétel nélkül engedélyezi, az ezt meghaladó tartózkodást azonban bejelentéshez köti. Az új szabályok talán egyik leglényegesebbike, hogy biztosítja az állandó tartózkodás jogát azoknak az EGTállampolgároknak és természetesen családtagjaiknak, akik öt évig megszakítás nélkül, jogszerűen Ma gyarországon tartózkodtak. Mint már említettem, a javaslat személyi hatálya kiterjed a magyar állampolgárok nem magyar állampolgár családtagjaira, akik így nem kerülhetnek hátrányosabb helyzetbe, mint az EGTállampolgárok családtagjai. A másik törvényjavas lat, a T/1300. számú törvényjavaslat jelentős lépés uniós, illetve schengeni tagságunkból eredő jogharmonizációs kötelezettségeink teljesítése érdekében. A javaslat külön foglalkozik a három hónapot meg nem haladó, és az azt meghaladó tartózkodás szabályai val. A rövidebb időre szóló tartózkodási vízumok típusai lényegében megegyeznek a jelenleg hatályos idegenrendészeti törvényben szabályozottakkal, a vízumkiadás feltételei és az eljárási szabályok viszont a schengeni szabályoknak megfelelően változnának. A hosszabb időtartamú tartózkodási vízumok és tartózkodási engedélyek első lépésként szintén megmaradnának, schengeni csatlakozásunk után viszont a tartózkodási vízum megszűnne, helyette már a külképviseleteken tartózkodási engedélyt lehetne majd kérelmezni . Speciális vízumtípusként a nemzeti vízum, illetve a szezonális munkavállalási vízum kerül szabályozásra. Mint említettem, a nemzeti vízum lehetőségét már a tavalyi módosítás megteremtette, azóta az érintett országokkal nemzetközi szerződéseket kötöttünk, nemzetközi szerződésekben tettük lehetővé, hogy ez a vízumfajta éljen, és január 1jétől a magyar származású, nem magyar állampolgároknak megvan már a lehetőségük arra, hogy ezt a nemzeti vízumot kérelmezzék és megkapják. A javaslat háromféle jogcímen tes z lehetővé letelepedett státust, ezek a nemzeti letelepedési engedély, az EKletelepedési engedély, illetve az ideiglenes letelepedési engedély, s ezek a jogállások az új szabályozás szerint átjárhatók lennének. Összefoglalva: az előttünk fekvő törvényjava slatok megfelelnek az uniós előírásoknak, messzemenően szolgálják nemzeti céljainkat, s kedvező változásokat eredményeznek az EGTállampolgárok és családtagjaik, a magyar állampolgárok nem magyar állampolgár családtagjai,
