Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 28 (39. szám) - Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - VARGA MIHÁLY (Fidesz):
2953 szakmai hiányosságokat számonkérő, az egyeztetést hiányoló hozzászólások, amelyeket mindenképpen érdemes megfontolni. Én magam is, a bizottság kisebbségi álláspontját ismertetve, a rra próbáltam utalni, hogy talán még egészségügyszakmai szempontból sincs teljesen végiggondolva ez a törvény, és az itt hozzászólók akár a kórházi ágyak számát tekintve, akár a bruttó hazai termékből egészségügyre fordított összeget tekintve is mondtak e llenérveket. A RETek ügyében talán én is hadd mondjak annyit, hogy ez ahhoz a klasszikus farkastörvényhez hasonlít, amikor néhány esztendeje az a szokás harapózódott el, hogy iskoláknak megmondjuk, kit kell elbocsátani ahhoz, hogy béremelés és bérnövelés történjen meg, és minden kolléga nézi egymást a tantestületben, hogy vajon ki lesz az áldozat, akinek egyébként majd a felszabaduló bérkeretét emelésre lehet fordítani. Na, hát valami ilyesmi ez a RETen való megegyezés. Erről nem államtitkár asszony tehet - bár nem tudom pontosan ; megjegyzem azért egy kis mellékes megállapításként, nem volt talán lovagias tett a miniszter úrtól, hogy önt ma estére itt hagyta a parlamentben, hiszen ezt a törvényt sokkal inkább Molnár Lajosnak és talán Kökény Mihálynak kel lene védenie, és nem az államtitkár asszonynak. De visszatérve a hozzászólásom lényegéhez, azért arra valamilyen választ vártunk volna, hogy az a legújabb hír, ami az Államreform Bizottság köreiből szivárgott ki, hogy majd’ 35 kórház már a halállistán van és be kell zárni, hogy az vajon igaze vagy sem. Éppen a mai lapok adják hírül, hogy a Sportkórház ügyében ma 14 órára rendelték be a vezetőket. Talán ha megosztotta volna velünk államtitkár asszony, hogy mi is történt ott, akkor egy picit előrébb tartana ez a vita. Ez az egyik iránya a hozzászólásomnak. A vita másik iránya nyilván a körzetük, térségük kórházáért aggódó képviselők hozzászólása volt. Megmondom őszintén, most én is ehhez kívánok csatlakozni, hiszen a parlamentben egy olyan régiót, egy olyan t erületet képviselek, a Nagykunságot - nevezetesen Karcagot és térségét , amely szintén érintett ebben a kórházügyben. És azt kell mondanom, el is várják tőlem az ott élő emberek, hogy még ha ilyen méltatlan körülmények között is történik meg ez a parlamen ti vita - a késői órákban , akkor is szóljak az érdekükben. És ezt jó szívvel teszem, hiszen olyan kórházért kell nekem is szólnom, amelynek hagyományai vannak, és remélem, nemcsak hagyományai, hanem lesz talán még jövője is. Azt kell mondanom, hogy ez a kórház is - sok kórházhoz hasonlóan - talán éppen a véletlennek köszönheti a megszületését, hiszen bár voltak orvosszakmai előzményei, Kátai Gábor működése a XIX. században talán ehhez kapcsolható, mégis a második világháborúban egy kitelepítés, a Beszterc én, Erdélyben lévő kórház kitelepítése hozta Karcagra is el ezt a lehetőséget. A kórház elindult egy kisnemesi kúriában - lényegében a pincétől a padlásig mindenhol volt gyógyítás , és aztán a 60as években az a döntés született, hogy az a - mondom - mélt atlan és kis épületben működő kórház, a karcagi kórház, amely orvosszakmai szempontból bizonyított, megérdemli azt, hogy új kórház épüljön. Ez a 60as évek közepén meg is történt, párhuzamosan a kazincbarcikai kórház építésével, és azt kell mondanom, hogy valóban egy olyan kultúra, egy olyan intézmény jött létre, amely nemcsak a város, hanem a térség szempontjából is meghatározó. És itt nyugodtan mondhatom, hogy rendkívül büszkék is vagyunk rá, csatlakozva egyébként az előző, Rába képviselő úr hozzászólásáh oz, én is azt gondolom, hogy persze, büszkék vagyunk arra, hogy most már a környező településekről ide járnak be szülni az anyukák, de azt én is fájlalom képviselőként is, hogy olyan kistelepülések eltűnnek most már a személyi igazolványbeli regisztrációbó l, mint mondjuk, Tiszaörs, Nagyiván, Tiszaderzs vagy mások, hiszen a személyi igazolványban karcagi születés van föltüntetve még akkor is, ha ez csak pár órára vagy egypár napra vonatkozik. Ezt nem tartom egyébként szerencsésnek. De ami a lényeg: büszkék v agyunk erre a kórházra. (21.40)
