Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 28 (39. szám) - Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. NAGY KÁLMÁN (KDNP): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. GARAI ISTVÁN LEVENTE (MSZP):
2929 kifogást szeretnék emelni, megjegyzést tenni, természetesen elismerve a változtatás és a változás szükségszerűségét. De úgy gondolom, nincs az a nagyon jó törvényjavaslat, amelyen ne lehetne még esetleg javítani. Én is úgy érzem, hogy az előzetes egyeztetések számtalan fórumon megtörténtek. Nem gondolom, hogy minden tekintetben a leghatásosabbak voltak, habár a mérleg másik serpenyőjében benne van, hogy az érdekeltektől - akár a tulajdonos önkormányzatok, akár a kü lönböző szakmai képviseleti rendszerek , mivel érdekeltek, egy bizonyos érdekhatáron túl a kompromisszumkészség talán nem is várható el. Ugyanakkor az egyeztetések hiányosságát mutathatja az is - és elnézést kérek államtitkár asszonytól, de valóban nincs itt a miniszter úr, és elnézést kérek tőle, ha valamilyen vis maior eset miatt nincs itt, de egyébként talán elvárhattuk volna, hogy itt legyen, és ezt az eszmecserét végighallgassa , hogy különböző indikátorok és sarokszámok megkérdőjelezése nemcsak elle nzéki oldalról, hanem kormánypárti oldalról is elhangzott, különböző módosító javaslatok vagy akár felszólalások formájában. Ennek köszönhető talán az is, hogy számos információ vagy dezinformáció jelent meg különböző tömegkommunikációs eszközökben, különb öző listák - halállisták , amelyek nem léteznek, csak majdnem minden újságban megjelentek. Erre az a válasz, hogy nincs semmi lefutva, mert a regionális egészségügyi tanácsban a maradék kapacitásokra majd egyfajta tárgyalási módszerrel, kompromisszumkészs éggel megfelelő megoldás születhet a felosztás tekintetében. Megmondom őszintén, én ebben reménykedem, mert minden tekintetben egymásra vannak utalva a szereplők, és nem biztos, hogy az a legjobb megoldás, ha nem lesz megegyezés. Mindazonáltal azért van eg y fenntartásom, mert úgy szól a törvény 4. § (1) bekezdése, hogy a miniszter javaslatot tesz a regionális szakellátási normatívák területi egészségügyi szolgáltatók közötti felosztásáról, és ezt többen hiányolták, hogy nincs pontos információnk arról, hogy ez mit takar. (19.50) Mert ez akár lehet egy természetes szám, a nulla is. Gyakorlatilag a nulla is ebben szerepelhet, tehát burkolt formában, akár bármelyik intézmény vonatkozásában egyfajta ellehetetlenüléshez biankó csekket kellene a szavazatunkkal meg tenni, ami számomra fenntartásokat rejt magában. Nem beszélve arról, hogy ha nincs megegyezés, akkor a miniszter úr dönt olyan ismérvek és olyan számok alapján, amit továbbra sem ismerünk. Mindezek szerint az a véleményem, hogy ha ismerném ezeket a számoka t és egyéb elképzeléseket, és ez számomra szakmailag elfogadható, vagy még nincs végleges döntés, akkor itt megpróbálnám pozitívan befolyásolni, sőt, ne adj isten, még meg is védeni. De ha ezek a számok vagy tendenciák elfogadhatatlanok, és érdemben nem tu dom befolyásolni, vagy, ne adj isten, nem is tudom, hogy miről van szó, nagyon nehezen tudom elképzelni, hogy én ezt támogassam. Néhány szakmai érv és szakmai megközelítés; ez is elhangzott már, de nem tehetek róla, most kerültem sorra. Sokan beszéltek az egészségügyi szolgáltatók elérési szabályairól, ami egyébként szintén benne van a jogszabályban, hogy egy külön jogszabály fog erről rendelkezni. Nyilván itt is elhangzottak különböző körzős módszerek, kilométerek, és legalább annyira fontos szerintem az i dőbeli elérhetőség is. És hogy ez mennyire így van, ezt a miniszter úr is elismerte, mert ha jól emlékszem, tegnap pont erről volt szó, nevet nem említek, hogy egy kórház számára ilyen szempontból mennyire lényeges, mert pont a megközelíthetősége térben és időben milyen nehézkes, és hogy ennek a kórháznak a jövőjét sikerült rendezni, ez számára pozitívum. Én is azt mondom, hogy örülök neki, mert ha itt egyetlenegy egészségügyi intézmény sorsát pozitívan tudjuk befolyásolni, nem csak azt, ami az én környezet emben van, akkor már nem vagyunk itt hiába. Ugyanakkor elnézést kérve konkrét példákat is említek, és itt elhangzott egy 30 kilométeres határérték, tehát például a mi kórházunk vonatkozásában Kecskemét közelsége... - azt szokták
