Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 28 (39. szám) - A Szülőföld Alapról szóló 2005. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - ZSIGÓ RÓBERT, az oktatási és tudományos bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
2804 rendezvény, egyegy p rogram néhány százezer forintos támogatása is létfontosságú lehet, amely a pályázati formában biztosítható. Ugyanakkor a normativitás a kiszámíthatóságot, a biztonságot fogja szolgálni. Üdvözöltük azt az elképzelést, amelyről itt többen szóltak, hogy egyér telműen törvényi szinten válasszuk külön a politikai, a szakmai döntéshozatalt, illetve a végrehajtás felelősségét. Ez a változás a törvénymódosítás egyik markáns eleme. Úgy gondoljuk, hogy ez a három szint, amelyben a célokat megfogalmazó politika, a szak mai döntést meghozó szakmai szint és a végrehajtásban a jól szervezett hivatali egység hatékonyabban tudja a döntések végrehajtását koordinálni, el fogja érni azt a célt, hogy a támogatandó programok időben, pontosan megkapják azt a támogatást, amely a pro gramból elnyerhető. A vitában megfogalmazott kritikai észrevételek nem a helyzetelemzést és nem a módosítás szükségességét érintették. Úgy gondoljuk, hogy az általános vita alkalmat adhat arra, hogy ellenzéki képviselőtársaink, amennyiben valójában úgy gon dolják, hogy a Szülőföld Alap célja közös nemzeti ügy, a módosításokkal a garanciákat beépíthetjük és pontosíthatjuk. Ez az oktatási és tudományos bizottság ülésén markánsan és közösen megfogalmazott igény és elvárás volt. Mindezek alapján tehát a bizottsá g támogatja az általános vitát abban a reményben, hogy az általános vita finomíthatja és pontosíthatja ezt a törvényt, és mindannyiunk szándéka szerint egy jól működő, kiszámítható, hatékonyan működő Szülőföld Alap programról fogunk a jövőben beszélni. Kös zönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : A kisebbségi vélemény ismertetésére megadom a szót Zsigó Róbert képviselő úrnak. ZSIGÓ RÓBERT , az oktatási és tudományos bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönö m a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Egy nemzetnek a határain kívül élő társaihoz fűződő kapcsolata sokat elárul arról, hogy miként néz a saját jövője elé. Különösen igaz ez, ha nem pusztá n idegenbe szakadt egyes emberekről, családokról, hanem ezres, százezres, milliós lélekszámú nemzetrészekről beszélünk. Nem egy anyaország példáján láthatjuk, hogy felelősséget, anyagi áldozatot vállal a határain kívül élő közösségeiért. Ama gyászos decemb er 5e után nem lehet elégszer megerősítenünk, hogy a határainkon kívül élő magyarság idehaza nem turista, nem pusztán a munkaerőpiacon mutatkozó szakemberhiányt pótló munkaerő, amivel - ha a jelenlegi miniszterelnöknek úgy tetszik - riogathatja az anyanem zet tagjait, ha pedig úgy gondolja, akkor széles gesztussal kitárhatja előttük a kaput. Mi úgy tekintünk a határon túl élő magyarokra, mint rokonainkra, mint a nyelvünket, kultúránkat, szellemi javainkat nemcsak őrző, hanem gyarapítani, továbbépíteni is ké pes közösségekre, akikben a nemzetünk éppúgy folytatódik, mint bennünk. Természetesen azt szeretnénk, ha ez a szempont a környező államok számára is fontos lenne. Szeretnénk, ha értenék, hogy országuk több, értékesebb attól, hogy nemzetiségeik felszabadult an átélhetik magyarságukat, mert ettől boldogabb polgárai annak az államnak, ahol élnek. Magyarország rendszerváltó pártjai időben megértették ezt. 1990ben alkotmányba iktatták a kisebbségek jogait, '93ban pedig megszületett az erről szóló külön törvény is. Hazánknak az itt élő nemzetiségi kisebbségekkel kapcsolatos politikája sok tekintetben példásnak is mondható. Támogatjuk a nemzetiségi önigazgatást, az oktatást, a kulturális életet, a lapkiadást, az anyaországgal való kapcsolatok ápolását. 1995 óta pe dig minden év december 18án megünnepeljük a kisebbségek napját. Ezzel szemben teljességgel érthetetlen az a politika, amit a Gyurcsánykormány a határon túli nemzetrészekkel kapcsolatban folytat. Évről évre annak vagyunk tanúi, hogy egyre inkább beszűkül a határon túliakkal folytatott állami szintű párbeszéd, épülnek le az ügyeikkel foglalkozó szervezetek, intézmények. Évről évre láthatjuk, miként kurtítja meg az ország baloldali vezetése a
