Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 28 (39. szám) - A Szülőföld Alapról szóló 2005. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - BOTKA LAJOSNÉ, az oktatási és tudományos bizottság előadója:
2803 A Szülőföld Alap technikai módosításaként indult ez a tervezet, de úgy látom, hogy itt többről van szó. A technikai módosításhoz hozzácsaptak egykét egyáltalán nem mellékes stratégiai kérdést. Hozzácsapták például a határ on túli magyarokkal való egyeztetés mechanizmusát, hozzácsapták a határon túli gazdasági és vállalkozásfejlesztési kérdéseket, az erre szolgáló intézményrendszer átalakítását. Úgy gondolom, hogy nem szerencsés, ha ilyen módon toldozgatjafoldozgatja a korm ányzat a nemzetpolitikai intézményrendszert. Tekintsük át akkor egyben, vizsgáljuk meg azt, hogy milyen felülvizsgálatra szorul a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény, és ne a Szülőföld Alapról szóló törvénybe próbáljuk ezt becsempészni. Ami kor a Szülőföld Alapról szóló törvényt megalkotta a kormánypárti többség, az ellenzék nem ellenezte, de mint mondtam, ma nem erről van szó. Mint ahogy hallhattuk a miniszter úr előterjesztésében, a határon túli politika egészéről beszélünk. Márpedig ezzel a kormányzati határon túli politikával kapcsolatban azt kell elmondanom, hogy ez a politika cinikus és a határon túli magyarok iránt megalázó politika. Ez a Szülőföld Alap nem fogja a szülőföldön maradás politikáját elősegíteni. Sajnálatos módon ma a határ on túli magyarok a 16 év alatt kiépített nemzetpolitikai intézményrendszernek a szétrombolását tapasztalhatják. Ma a rombolás időszakát éljük, nem pedig az építését. Felszámolták a Magyar Állandó Értekezletet, megszüntették a Határon Túli Magyarok Hivatalá t, megszüntetik az Illyés Gyula Közalapítványt, megszűnőben van, és nem tudjuk, miként folytatódik az Új Kézfogás Közalapítvány. (9.20) Most a hét végén tudomást szereztünk arról is, hogy a Teleki László Alapítványt is be kívánja szántani a kormányzat. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Ami marad, az az omnipotens Gémesiállamtitkárság, amelyik egyszerre fog kutatni, egyszerre fog támogatni, egyszerre lesz kezelő szervezet, egyszerre lesz közigazgatási szervezet. Ha ezt tekintik ön ök egyszerűségnek, áttekinthetőségnek, akkor hadd hangsúlyozzam fokozott kételyeimet a javaslattal kapcsolatban. Az ellenzék nem tudja támogatni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Az oktatási bizottsá g előadója Botka Lajosné képviselő asszony. Öné a szó. BOTKA LAJOSNÉ , az oktatási és tudományos bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! November 22én az oktatási és tudományos bizottság is megtárgyalta az előttünk fekvő é s általános vita kezdetéül alapot adó, Szülőföld Alapról szóló 2005. évi II. törvény módosításáról szóló T/1301. számú törvényjavaslatot. Igen élénk, aktív és hosszú vita után 13:8 arányban általános vitára alkalmasnak találta a beterjesztett módosítást. A vita összegzett tapasztalata az, hogy a módosítás szükségességének indokát, miszerint az eddigi támogatási rendszer nem volt elég hatékony, hogy túlzott bürokratizmus jellemezte, a szétaprózottság gyakran a célok megvalósítását is veszélyeztette, a politi kai befolyás időnként erőteljesebben érvényesült... - valamint azt a helyzetelemzésen túlmutató jövőbeli állapotot, amelyről itt már többen is szóltak, 2007. január 1jétől magyar lakta területek közül Románia európai uniós tagsága egy új helyzetet jelent. Támogatási rendszerünk módosítására már csak ez az egy elem is elég okot adna. A módosítás célja, amely a kritikaként megfogalmazott helyzetelemzésből adódott, miszerint legyen hatékonyabb, célszerűbb, vegye figyelembe az új külpolitikai szituációt, valam int a döntéshozatali mechanizmusban a különböző szinteket, a felelősség és az összeférhetetlenségi szabályok betartását is garantálja törvény, ezeket az elvárásokat a módosításban a többség megtalálta - megtalálta és támogatja. Támogatja azt az elképzelést , miszerint a normatív jelleget, tehát a támogatás normatív jellegű formáját erősítve fönntartja továbbra is a módosított törvényjavaslat a pályázati formát, hiszen pontosan tudjuk, hogy a határon túli magyarok számára gyakran egyegy
